Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2965 vállalkozását szabályozza. A jog előreszalad, az élet marad. Mindenki a jobb és pontosabb szabályozásban, valamint az államban látja a megváltást. Való igaz, az államnak és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak van szerepe a PKI bevezetésében, de nem úgy, ahogy ez most zajlik. Elborzasztó statisztikákat lehet olvasni a magyar ITírástudatlanságról. Önmagában ez nem lenne baj, de ha mi versenyképesek akarunk lenni, akkor nem jogszabályokat kellene módosítgatnunk, hanem a társadalmat kell megismertet ni az új technológiával. Ezen túl állami oldalról a sokat és szépen hangoztatott elektronikus kormányzásért kellene tenni valamit az illetékes kormányszerveknek. Senki nem szívesen áll sorba és aláztatja meg magát az ügyintézők által az önkormányzati okmán yirodák, a földhivatal, az APEH székházaiban, ügyfélváróknak kinevezett udvaraiban. Sokat segíthetne az elektronikus aláírás akkor, ha a kormány nem a piacot próbálná pontosabban meghatározni, hanem a maga feladatait ellátná. (10.40) Egyszerűen társadalmi igényt kell teremteni a kulturált, európai ügyintézésre. Ha az állam használni fogja az elektronikus aláírást, a piac más szereplőinek, bankoknak, biztosítóknak is több bizalmuk lesz az állampolgárok által készségszinten használt PKItechnológiák bevezetés ére. Akkor lesz piacuk a most vegetáló szolgáltatóknak is. Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint meg kell magyarázni, meg kell ismertetni az emberekkel az új technológiát, életük részévé kell tenni, és ezek után kellene a piaci szereplők és a szakma gu ruinak igényeit, elképzeléseit jogszabályba rendezni. Hozzászólásom végén szeretném megköszönni az Országgyűlési Könyvtár képviselői kutatószolgálat által készített kiváló háttéranyagot. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja módosításokkal el fogja f ogadni a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az írásban előre jelentkezett felszólalók sorának végére értünk, az imént bejelentett Szabó képviselő úr visszavonta felszó lalási szándékát. Géppel jelezte felszólalási szándékát Lezsák Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumból. Képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat egy speciális területéről fogok röviden beszélni, ugyanis történészek már most figyelmeztetnek bennünket arra, hogy ez a papírt megtakarító, virtuális archiválás elkerülhetetlenül megsemmisíti zömében azokat az iratokat az utókor számára, amelyekből a jövő emb ere képet alkothatna erről a korszakról. Elsősorban a közokiratnak nem minősülő elektronikus iratanyag levéltári megőrzése nincs szabályozva. Ezeknek az anyagoknak elvileg a száz százaléka is megsemmisülhet az archiválási határidő leteltét követően. Parado x módon éppen ez az elektronikus korszak nyújtana arra lehetőséget, hogy drága levéltári férőhelyek, folyóméterben mérhető polcrendszerek további kialakítása nélkül is meg lehessen növelni a jelenkornak az utókorra hagyományozható iratanyagát, s mi ahelyet t, hogy kihasználnánk ezt a technikai lehetőséget, még a korábbi, papiros alapú dokumentumok megőrzési lehetőségeivel sem élünk. Az előterjesztés röviden ugyan közli, hogy az archiválási szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések nem érintik a levéltári anyag v édelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 12. §ában foglalt kötelezettségek érvényesülését, de ez a paragrafus hangsúlyosan csak közokiratokra vonatkozik, magánokiratokra nem vonatkozik.
