Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2964 Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett Pettkó András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Ké pviselő urat illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslatról folytatunk itt most vitát, mely nemcsak meghatározza, szabályozza egy új információs tár sadalom működését, hanem olyan új feltételeket teremt, ami társadalmunkat alapvetően új feladatok elé állítja. Szeretném leszögezni, hogy mondandóm nem a törvényjavaslat kritikája vagy dicsőítése. A javaslat nem más, mint a korábbi törvény gyermekbetegsége inek kiküszöbölése, fogalmak pontosítása és egykét új jogintézmény bevezetése. Ennek az az oka, hogy az úgynevezett etársadalom gyors ütemű fejlődése kinőtte az eddigi szabályozási kereteket, és szükségessé vált az újraszabályozás. Óriási lépés volt az e lektronikus aláírásról szóló törvény megalkotása, a végrehajtási rendeletek kiadása, az aláíráshitelesítő szolgáltatók létrejötte. A szakmai közvélemény elégedett, szűk elitjük boldog, a kormányzat pedig egy nagy pipát tehet a feladat mellé. De sajnálatos módon még nincs okunk az ünneplésre. Ennek pedig egyszerű oka van: ez a törvény is, mint bármelyik, az emberek, a társadalom mindennapjait, életét hivatott szolgálni. A jogtudomány alaptétele, hogy a jog követi az életet, és a már kialakult viszonyokat sz abályozza. Nos, a magyar aláíráshitelesítés területén nincsenek kialakult viszonyok, és félő, hogy a jogszabály ezért öncélúvá válik. Azért szabályoz egyre pontosabban, hogy bizonyítsa önnön létjogosultságát. Az informatikai szektor szakmai elitje fokozat osan eltávolodik a mindennapoktól. Úgy módosít törvényt a kormány, hogy gyakorlatilag cégen belüli minimális alkalmazásokon kívül nincs érdemleges használatban az elektronikus aláírás. Máig sajnos kevés netpolgár használja ezt az új technológiát. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogszabályok ne változzanak a gazdaságitársadalmi viszonyok ciklusai alatt. Maga az alapjogszabály sem régi, de például a salátatörvény módszereivel módosított közbeszerzési törvény még hatályba se m lépett, a cégbíróságról szóló törvényen pedig még meg sem száradt a tinta, és már módosításra kerülnek e törvényjavaslattal. A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabálynak közérthetőnek és világosnak kell lennie. Meggyőződésem szerint ezen javasla t is törekszik erre, de sajnos kevés sikerrel. Az állampolgárok számára ez teljességgel misztikus terület. A törvényjavaslat indoklása nem tér ki részletesen arra, hogy milyen társadalmi, gazdasági hatások indokolták a módosítás szükségességét, és hogy a m ódosítás milyen hatásokat eredményez. Úgy szabályoz az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, hogy fogalma sincs, vagy ami még rosszabb, nem kívánja velünk megosztani azon számításokat, stratégiákat, melyek a törvényjavaslat elfogadásával a gazdaságban v agy a társadalomban bekövetkeznek. Márpedig ez törvényi követelmény, melynek a minisztérium immár sokadszorra képtelen eleget tenni. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalmigazdasági hatásokat elemezve nyilvánvaló, hogy a magyar tá rsadalomnak fogalma sincs az elektronikus aláírás jótékony hatásairól. Próbáltam utalni arra, hogy az ITszektor egyes szegmensei - például a PKI alkalmazása - egy szűk szakmai közeg kiváltságainak tűnnek, és ez a szűk szakmai elit a tevékenységét még misz tifikálja is érdekeinek védelmében. Ezen a ponton attól a céltól távolodunk el, amely gazdaságilag és társadalmilag is hasznos volna számunkra. A szakkifejezésekkel operáló jogszabály az informatikai szakmában nem járatos halandók számára teljesen érdektel en. Nincs társadalmi befogadó közeg, mely megértené, használná és változtatásokat generálna az elektronikus aláírás jogi környezetében. Gyakorlatilag olyan törvénnyel állunk szemben, mely fél tucat cég egymás közötti, valljuk be, üzletileg eddig sikertelen
