Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2869 jelzáloghitelintézet által e törvény alapján kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapírt kell tekintetünk jelzáloglevélnek. Ez nem mindig volt ilye n egyszerű, a jelenlegi szabályozással ezt mindenképpen üdvözlendőnek tartom. Nagyon célszerűnek érzem azt, amit talán evidenciaként lehet kezelni a közgazdaságtanban, hogy a jelzáloglevelek mindenkori fedezetét a jelenérték alapján kell megállapítani és b iztosítani. Többféle módszer lehetséges, de a közgazdasági elmélet mindenképpen a jelenértéket ajánlja. Nagyon örülök annak, hogy a törvényben is ez így kimondásra került. A tőkepiaci törvénnyel kapcsolatban képviselőtársaim is kiemelték már azt a részt, a mely arra vonatkozik, hogy a befektetési tanácsadó, termékértékesítő és üzletkötő fogalma meghatározásra került, hiszen ezek a gyakorlatban sokszor átfedésre adtak alkalmat, a törvényi és jogi szabályozásban ez nem mindig volt ilyen világos. (17.50) Én ú gy gondolom, hogy ez világos eligazítást ad az elkövetkezendőkben. Fontos elemnek érzem azt, hogy a befektetési alapkezelő az alap hasznára vonatkozó ígéretet kizárólag a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Tehát nagyon fontos elem az elkövet kezendőkben, hogy hozamgaranciát nem igazán lehet vállalni, csupáncsak tőkegaranciát, és reményeink szerint ez szintén komoly fogyasztóvédelmi elhatárolás lesz az elkövetkezendőkben. Érzek egy apróbb pontatlanságot a megfogalmazásokban, hiszen az ígéretet bankgaranciával köteles biztosítani a hozamot, illetve a tőkét garantáló szervezet, de nem “vagy”, hanem “és” kell oda, hiszen pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával nem lehet helyettesíteni a bankgaranciát. Remélem, ezzel az államtitkár úr is egy etért. Tehát az ilyen értelmű módosító javaslatom már bekerült, és úgy gondolom, egy fontos módosításról van szó ebben az esetben is. Sajnos, ugyanazt kell elmondanom a fiókteleppel kapcsolatban, mint a hitelintézetekkel kapcsolatban, hiszen a fióktelepek esetében a mérlegfőösszeg 0,25 ezrelékének 30 százaléka a fizetendő felügyeleti díj. Itt: “A befektetési szolgáltató a fióktelep esetében a felügyeleti díj mértékének 50 százalékát...” - ugyanez a helyzet. Én úgy gondolom, hogy nem szabad a már intézményes ülten működő befektetési szolgáltatókat hátrányosabb helyzetbe hozni, mint a fióktelepeket. Én azt hiszem, inkább a fióktelepekkel kell megfizettetnünk a magasabb felügyeleti díjat. A biztosítóintézetekről, a biztosítási szolgáltatásokról szóló törvényjava slatban is, úgy gondolom, vannak pozitív elemek. Nagyon üdvözlendőnek tartom azt, hogy kimondásra került, hogy a százfős taglétszámot meghaladó biztosítóegyesület köteles igazgatóságot és felügyelőbizottságot is választani. Nyilvánvalóan ez egyfajta strukt urálódást és a felelősség, a kötelesség elhatárolását is tartalmazza, hiszen egy százfős egyesület már elég komoly létszámmal és tőkeerővel is működhet. Nyilvánvalóan meg kell találni ennek a szervezeti struktúráját. Fontos, hogy törvényileg is kimondjuk, hogy ezt meg kell nekik hozni, meg kell nekik lépni. Hasonlóképpen hasznos javaslatnak érzem a cégjegyzésre vonatkozó szabályok pontosítását, elsősorban az együttes aláírás kérdését. Elengedhetetlen egy jól működő pénzintézet vagy biztosítótársaság esetébe n az, hogy ezek korrektül legyenek szabályozva. Fontos elem a belső ellenőr alkalmazása - szintén egyet tudunk vele érteni. Fogyasztóvédelmi szempontból szintén fontos elem az, hogy életbiztosítást kötő személy esetében 30 napon belül indokolás nélkül felm ondhatja az életbiztosítást, kivéve természetesen azt, ami eddig nem volt benne a szabályozásban, hogyha hitelfedezeti életbiztosításról van szó, vagy maga az életbiztosítás a hat hónapot nem haladja meg. A kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatban is fontos elemek vannak - én azt hiszem, ezek is üdvözlendőek, és reményeink szerint biztosítani fogják a törvények jobb alkalmazhatóságát. Egyetlenegy apróságra szeretném felhívni a figyelmet, a magyarnyelvűség itt, a biztosítóintézeteknél is fontos kérdés. Attól viszont, úgy gondolom, nem kellene eltérnünk, hogy a felügyelet mást is engedélyezhet, tehát a magyartól mint hivatalos nyelvtől történő eltérést - úgy
