Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2870 gondolom, ez egy felesleges szűkítés. Hasonlóképpen, ahogy említettem a fióktelepek felügyeleti dí jának kérdését, itt is dűlőre kellene jutnunk. Én úgy gondolom, ezek voltak azok a részek, amelyek, még egyszer mondom, üdvözlendőek és támogathatóak is. Sajnos, bekerültek ebbe a szakmai törvényjavaslatba olyan javaslatok is, különösen az MFBvel kapcsola tban, amelyek nem állják meg a helyüket. Mire gondolok itt? Elsősorban arra, hogy a kormányhatározat alapján az állami és helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése során annak megvásárlásához szükséges hitelek refinanszírozásában részt vehet az MFB, ami, úgy gondolom, azt fogja jelenteni, hogy amennyiben egy bizonyos kijelölt kör hitelen keresztül kívánja privatizálni az adott, most még állami tulajdonban lévő társaságot, ilyen formában biztosan forráshoz fog jutni, hiszen refinanszírozásra k erül ez a hitel; és bizonyos értelemben könnyű beavatkozást is okozhat. Az pedig végképp érthetetlen a számomra, hogy tartós forgóeszközfinanszírozást is biztosíthat, hiszen az MFB célja nem a forgóeszközfinanszírozásról szól, hanem közép- és hosszú távú állami beruházások, befektetések megvalósításáról. Ha ezt egy kicsit meg lehet erőszakolni tartós forgóeszközzel is, nyilvánvalóan a kormány által kedvező helyzetbe hozni szándékozandó cégek feltőkésítéséről van szó - forgóeszköz által történő feltőkésíté sről is szó van jelen esetben. Az pedig a számomra végképp érthetetlen, hogy osztalékot miért pont 50 százalékig fizethet, ha már fizethet. Eddig nem fizethetett az MFB, eredménytartalékot kellett képeznie, amennyiben keletkezett adózás utáni eredménye. Sa jnos, az indoklásban sem találtam erre vonatkozóan semmilyen épkézláb magyarázatot. Remélem, hogy az elkövetkezendő vita során az államtitkár úr vagy képviselőtársaim erről nagyobb felvilágosítással szolgálnak nekem. Ami pedig a legérdekesebb része az MFBről szóló javaslatnak, amit nem is igazán értek, hogy miért itt szerepel, és miért rontja le az előző javaslatok színvonalát, az az, hogy az eddig az ÁPV Rt. felügyelete alá tartozó, száz százalékban állami tulajdonú cégek, mint az Exim Bank, vagy pedig a MEHIB Rt., vagy pedig a Kisvállalkozási Pénzügyi Rt., átkerülnek a Magyar Fejlesztési Bank Rt. felügyelete alá, száz százalékban. És mindezzel egy időben az Exim Bankról szóló törvény módosítása kapcsán privatizálásra is lehetőség nyílik, tehát végül is cs ak 25 százalék plusz 1 szavazat maradna az állam kezében, ami azért is érdekes, mert az állam által nyújtott készfizető kezesség az Exim Bank kötelezettségvállalásaira továbbra is fennmarad. Tehát kvázi ez úgy fog kinézni, hogy adott esetben a privatizált, tehát magántulajdonban lévő Exim Bank és MEHIB Rt. esetében állami kezesség van bármilyen magántulajdonú kihelyezés után. Én úgy gondolom, hogy ez példátlan dolog, hihetetlen veszélyes dolog, és a költségvetés hiánya szempontjából is beláthatatlan követke zményekkel bír. Arról nem is beszélve, hogy óriási mozgásteret nyújt a kormány számára a tekintetben, hogy milyen gazdaságpolitikai célokat akar vagy kíván megvalósítani. Nagyon veszélyesnek érzem ezt a tendenciát. Bízom benne, hogy ezt sikerül újra átgond olni, és ezeket sikerül kigyomlálni ebből a törvényjavaslatból. Persze, azokkal a témákkal már végképp nem lehet mit kezdeni, amik a költségvetés módosítására vonatkoznak, vagy a nemzetközi kulturális alapra vonatkozik, amit nem is értek - talán a Nemzeti Kulturális Alap szerencsésebb fordulat lenne. Én bízom benne, hogy csak elírásról van szó. Amit hallottunk itt a közalkalmazotti sztrájkbizottsággal kapcsolatos megállapodásról: az az érzése az embernek, hogy most volt valami pénzügyi törvény, akkor szusza koljuk bele, mert valami köze talán csak van a pénzhez, de ilyen értelemben bármilyen törvényjavaslatot vagy módosító javaslatot be lehetne tenni ide a záró- és átmeneti rendelkezésekbe. Összességében azt tudom mondani, hogy a törvény szakmaisága, ami a há rom nagy törvényre vonatkozik, kielégítő lenne, akár még támogatható is lenne. Sajnos, a záró- és az átmeneti rendelkezésekben olyan szabályok kerülnek megfogalmazásra, amelyeket így, a jelen körülmények között még nem tudunk támogatni. Amennyiben a módosí tó javaslatainkat a parlament többsége is el
