Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2868 jelentősebb probléma nem volt; ezekre is a felügyelet idővel felhívta a figyelmet, és megtette azokat a szükséges lépéseket, amelyeket a törvény számára biztosított. Nyilvánvalóan nem szabad szó nélkül elmenn ünk a mellett az ügy mellett, amely az ingatlanszövetkezetekről szólt. Azt kell mondanunk, hogy mivel ezek nincsenek a hitelintézeti törvény hatálya alatt, ezért természetesen ezt a felügyelet törvényi felhatalmazás alapján nem végezheti. Nyilván megtette azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket törvényi felhatalmazás híján meg lehet tenni, fölhívta a fogyasztók figyelmét, többször fölhívta a kormány figyelmét, s ha jól emlékszem, körülbelül egy évvel ezelőtt hasonló helyről én is fölhívtam a kormány fi gyelmét arra, hogy itt bizony olyan hozamígéretek hangzanak el, amelyek nem reálisak. Kértem is a hathatós intézkedést ebben, sajnos a mai napig nem történt ebben semmi. Bízom benne, hogy, mondjuk, a szövetkezeti és az új szövetkezeti törvény, amit saját m agam jegyeztem, támogatásra kerül, és egyszer a kormány is napirendre engedi tűzni a parlamentben. Tehát bízom benne, hogy erről is tudunk szót váltani, és támogatni fogják a képviselő urak és hölgyek ezen javaslatot. Visszatérve a törvényjavaslatra, úgy g ondolom, hogy előbb érdemes foglalkozni azokkal a részekkel, amelyek valóban a szakmai részét erősítik a fent említett törvényjavaslatoknak. Először is a hitelintézeti törvény egyes passzusaiban a fontosabb elemeket szeretném kiemelni. Egyetértek Szabó Laj os képviselő úrral is, rendkívül fontos az, hogy a betétbiztosítás erősítése ebben a javaslatban is szerepel. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, különösen itt a csatlakozás után, hogy egy jól működő betétbiztosítási rendszer legyen. Az elmúlt években voltak vitáink a tekintetben, hogy milyen formában kell a moral hazard kérdését kezelni, milyen nagyságrendű legyen a betétbiztosításban szereplő összeg nagysága. Úgy gondolom, hogy ezek azért nyugvópontra kerültek, és a mostani javaslat is az irányba megy, hogy a betétesek minél biztonságosabban tudhassák megtakarításaikat. Viszont szerepel egy kardinális kérdés, hogy azt mondjam, elvi kérdés, és nemcsak a hitelintézeti törvényben, hanem a tőkepiaci törvényben is, sőt a biztosítóintézetekről szóló törvényben is, mégpedig az az elvi kérdés, hogy fióktelepnek, amely EUszékhellyel működik valamely más tagállamban, kelle és mekkora felügyeleti díjat fizetnie. Számomra eldöntendő kérdés, és sajnos az indoklásban sem olvastam erre vonatkozólag semmilyen útmutatást, h ogy ezek a fióktelepek kívánatosake Magyarországon, vagy sem. Ha kívánatosak, akkor nem értem, hogy miért kell kevesebb felügyeleti díjat fizetniük a jogi személlyel működő gazdasági társasági formában működő intézményeknek, hiszen úgy gondolom, hogy egyf ajta versenyhátrányba kerülnek a már piacon lévő intézmények, amelyek nem akarnak fiókteleppé átalakulni. Bizony, nagyon nagy kérdés az, hogy ezek után fönntarthatóe az az állapot, hogy a fióktelepeket erőltetjük, mert az a veszély is bekövetkezhet, hogy a most intézményesülten működő, akár külföldi, akár hazai tulajdonú vállalkozások, hitelintézetek, biztosítótársaságok, befektetési szolgáltatók fiókteleppé alakulnak. Ez semmiképpen sem lehet cél a magyar pénzintézeti rendszerben, hogy egy viszonylag lazá bb szabályozással és a munkaerőkvalifikáltságban is jóval kevesebb tömeget foglalkoztassanak. Tehát ezért szeretném fölhívni államtitkár úr figyelmét is arra, hogy erre a kérdésre a módosító javaslatok során mindenképpen célszerű visszatérnünk, hiszen ez egy elvi kérdés. Megítélésem szerint a fióktelepeknek magasabb felügyeleti díjat kell és célszerű fizetniük, hiszen épp ezt a versenyhátrányt kellene kiküszöbölnünk a már intézményesülten működő piaci szereplőkkel szemben. Szintén fontos elemnek érzem a mó dosítások során azt a kitételt, hogy szerződéssel, már a hitelintézetekkel kapcsolatos szerződésekkel kapcsolatos jogvita esetén a magyar jogot kell alkalmazni, és a tájékoztatást is magyar nyelven kell megadni. Úgy gondolom, ez nagyon fontos kérdés fogyas ztóvédelmi szempontból is, és remélem, hogy nem csak írott malaszt marad a törvény betűje. A jelzáloghitelintézetekről szóló törvény is módosul, ezt nyilván bizonyos értelemben a hitelintézeti törvénynek egyfajta leágazásaként kell hogy tekintsük. Azt his zem, nagyon fontos kérdés az, illetve nagyon fontos mondat az, amikor végre kimondásra került, hogy a
