Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY, az ifjúsági és sportbizottság előadója:
2758 Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Következik az ifjúsági és sportbizottság előadója. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak. ARATÓ GERGELY , az ifjúsági és sportbizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági és sportbizottság múlt heti ülésén többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Nem kétséges az, hogy a bizottság vitájában mindkét oldalt, tehát mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalt a bizottság feladatköréből fakadóan is a gyermekek és az ifjúság ügye iránti elkötelezettség vezette, még akkor is, ha számos részletkérdésben nem tudtunk egyetérteni, ami a szavazati arányokban is jól megmutatkozott. Tisztelt Ház! A bizot tság többsége tudja azt, hogy amikor törvénnyel szabályozunk életviszonyokat, különösen ennyire kényes életviszonyokat, mint a családi életviszonyok, az egy kicsit olyan, mint amikor baltával fogpiszkálót farag valaki. Nagyon nagy a tévedés veszélye, nagyo n nagy a tévedés esélye, nagyon nagy óvatossággal kell eljárni, hogy maga az eszköz, maga a javításra szánt javaslat vagy törvény ne okozzon nagyobb kárt, mint amilyen a jelenlegi helyzet. Ezért azt is megvizsgálta a bizottság, hogy elég súlyose a helyzet . Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben nem lehet kétségünk. Egy tavalyi UNESCOjelentés szerint minden hónapban két gyermek veszti el életét családon belüli bántalmazás és elhanyagolás miatt. És tudjuk azt, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, ez bá ntalmazott, elhagyott gyermekek tízezreit, talán százezreit jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennap értesülhetünk a médiából és akár saját környezetünkből is arról, hogy mennyi a családi konfliktus, mennyi az olyan családi konfliktus, ahol a békés me goldásnak már nincs esélye. Fel kell tehát mérnünk, hogy ez a törvényi szabályozás alkalmase ennek a helyzetnek a kezelésére. Tudjuk, hogy ez egy súlyos eszköz. Az egyik felet, az erőszakoskodót, a bántalmazót egy rendőri intézkedéssel, egyetlen papírral eltávolítják otthonról. Igen, képviselőtársaim, ez egy szokatlan eszköz, egy erős eszköz. De ilyen a helyzet! El kell döntenünk - és a bizottságban ez volt az egyik kérdés, amiről nagyon komoly vita folyt, el kell döntenünk , hogy kinek az oldalára állunk , a bántalmazó oldalára, vagy a bántalmazott oldalára, kit védünk meg a törvény eszközével, kinek a jogait tekintjük erősebbnek. Tisztelt képviselőtársaim, igen, mi a bántalmazott házasfél, férfi vagy nő, a bántalmazott gyermek, a bántalmazott idős családt ag oldalára állunk. Felmerült avval kapcsolatban kérdés bizottsági ülésen, hogy vissza lehete élni ezzel a jogi eszközzel. Természetesen nincs olyan törvény, amivel ne lehetne visszaélni, nincs olyan jogi eszköz, amivel ne lehetne visszaélni. Ugyanakkor a bizottsági ülésen a törvényjavaslat előadóitól megnyugtató válaszokat kaptunk arra, hogy ennél a törvénynél, ennél az intézkedésnél is van mód jogorvoslatra, és természetesen mód van arra, hogy polgári perben, vagy ha megvalósul a hamis vád tényállása, ak kor akár büntető szabályokkal, büntető intézkedésekkel fel lehessen lépni az ellen, aki ezzel a jogi eszközzel visszaél. (10.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a vitában az a fajta nyomvonal is megvalósult, amiről ma is hallhattunk itt a parlamen tben, egyrészt annak a megkérdőjelezése, hogy jogilag ez a törvény tökéletese - én egyetértek az államtitkár úr véleményével: nincs tökéletes törvény. Azt javaslom önöknek, és azt javaslom mindannyiuknak, hogy keressük még a törvényjavaslat elfogadásáig a zokat a módosításokat, azokat a lehetőségeket, amelyek hatékonyabbá, de ugyanakkor a bántalmazottak érdekeit jobban védővé teszik ezt a törvényt; próbáljuk megtalálni ezeket az eszközöket a civil szervezetekkel, az érintettekkel, a jogi szaktekintélyekkel egyeztetve, és persze a végén a saját bölcsességünkből. Azt gondolom, hogy erre szükség van, és erre lehetőség is van.
