Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2755 tevékenységi köre elsősorban az alkotmányossági kérdések vizsgálatára terjed ki, és egyezően az előterjesztéssel és az államtitkári expozéban elmondottakkal, a többségi vélemény arra az álláspontra helyezkedett, hogy a javaslatban megfogalmazott alkotmányos alapjogokat korlátozó lehetőségek és intézkedé sek megfelelnek az Alkotmánybíróság többször kinyilvánított véleményének és állásfoglalásának, miszerint a szükségszerűség és az arányosság kritériumait kell figyelembe venni akkor, amikor alapjogok törvényben történő korlátozására sor kerül. A részletekbe nem bocsátkozva kifejtettük azt is, hogy végeredményben igaz az, hogy a tulajdonjognak bizonyos korlátozása is megtörténik - mint ahogy utalt rá egyik képviselőtársunk a vitában , azonban nem az alapjog teljes lényegét érintő korlátozásról van szó, tehát nem a tulajdon elvonásáról van szó, hanem csak egy időleges korlátozást jelent a tulajdonjog egyik részjogosítványának, a használati jognak a korlátozása. Megítélésünk szerint ez kiállja az Alkotmánybíróság próbáját is. Természetesen, ahogy jelezték ellen zéki képviselőtársaim, ők Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni. Semmi akadálya nincs, reméljük azt, hogy most a törvény előterjesztője már előre körültekintő gondossággal vizsgálta ezeket a szükségszerű és arányossági kérdéseket, amelyek a jog korlátozásá t lehetővé teszik. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Gyimesi József képviselő úr ismerteti. DR. GYIMESI JÓZSEF , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbsé gi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságban a kisebbségi vélemény a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának bizottsági tagjai részéről fogalmazódott meg, és e bizottsági kisebbségi vélemény összef oglalása, ismertetése előtt engedjék meg, hogy mindenekelőtt leszögezzem - és korrekt módon erre azért utalt Csákabonyi Balázs képviselő úr is , hogy az ellenzéki vélemény és a kormánypárti vélemény egyezik abban, hogy a családon belüli erőszak ellen haté konyabban kell fellépni. Tehát minden olyan, már meglévő jogi eszközt igénybe kell venni, amely a családon belüli erőszak visszaszorítására, felszámolására alkalmas. Azzal is egyetértünk, hogy amennyiben a jelenleg rendelkezésre álló törvényes eszközök nem elégségesek, akkor új jogintézmény létrehozásának a lehetősége is felmerül. Természetesen, miként a törvényjavaslat indokolásában utalás történik erre, szükséges a társadalmi felvilágosító munka, a média segítsége is a családon belüli erőszak visszaszorít ására. Ezzel egyetértünk, de talán abban is egyet kellene értenünk, hogy az a reklám, amely a közszolgálati televízióban naponta elhangzik, ahol testvérek ütik egymást, mondván, hogy játsszunk papásmamást, vagy a különböző valóságshowk, amelyek, úgy tudj uk, hogy még közpénzből is támogatásra kerülnek, igazából nem a családon belüli erőszak megszűnésére irányuló tendenciákat erősítik. Az alkotmányügyi bizottságban azért jogi végzettségű emberek, képviselőként megpróbáltuk elsősorban jogi, alkotmányossági s zempontból megvizsgálni ezt a törvényjavaslatot, és sajnos azt kell mondanom, hogy meg kell ismételnem azt, amit ott többen mondtunk, hogy ez egy jogi torzszülemény, de főként az lesz, a netán nagyonnagyon drasztikus módosítások nélkül ez a jogintézmény b evezetésre kerül a magyar jogban. Ez a kritika nem azt jelenti, hogy mi egy új jogintézmény létrejöttét eleve elvetnénk, és azt sem jelenti, hogy, mondjuk, a nemzetközi tapasztalatok alapján egyfajta hasonló távoltartási intézményt eredendően elutasítanánk . Bár az is kétségtelen, hogy a magyar jogi hagyományokkal egy kicsit ellenkezik az úgynevezett távoltartás intézménye, de ehhez kapcsolódóan azt a kritikát is azért halkan meg kell ismételnem és jegyeznem, hogy a törvényjavaslatból valahogy nem derül ki, hogy igazából a családi egység, a család védelmét szolgálja ez a törvényjavaslat, hiszen nem is családról beszél; ahogy a magyar nyelvben évszázadokon keresztül a családon a gyermeket értettük, és a gyermek nélküli család nem