Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2753 Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat szerint a távoltartás, még ha azt büntetőeljárás keretei között rendeli is el a bíróság, nem válik büntetőeljárási kényszerintézkedéssé, ezért a javaslat ebben a körben nem módosítja a büntetőeljárási törvényt. Ez egy fontos elvi kérdés. A büntetőeljárás keretében elrendelhető távoltartás jogi indoka az, hogy olyan büntetőeljárás van folyamatban, aminek tárgya összefügg a családon belüli erőszakkal, ezért eljárásgazdaságossági szempontok miatt nem indokolt, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek közigazgatási útra tereljék vissza a távoltartás elrendel ését. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy adott esetben ne lehessen elrendelni büntetőeljárási kényszerintézkedést, ez azonban már nem a távoltartással van összefüggésben, hanem a büntetőeljárási eszközökben ismertetett önérdekre van figyelemmel. A javaslat a realitások alapján azzal számol, hogy egyetlen állami szerv vagy hatóság feladatává sem lehet tenni a távoltartó határozat rendelkezései betartásának tényleges és rendszeres ellenőrzését. Az ideiglenes távoltartó határozat, illetve a távoltartó határozat megsértése a javaslat szerint szabálysértés, amely az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet 16. §aként kerül megfogalmazásra. E tényállás szerint százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a javaslat szerinti külön törvény ben meghatározott ideiglenes távoltartó határozatban vagy a távoltartó határozatban meghatározott szabályokat szándékosan megszegi. A javaslatban megfogalmazott azon kötelezettség megszegése, amely szerint ha a távoltartást a bíróság elrendeli, a bántalmaz ónak a határozat közlésétől számított három napon belül be kell jelentenie a rendőrségen a távoltartó határozattal nem érintett tartózkodási helyét, jelenleg is szabálysértés, a kormányrendelet 31. §a szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés t valósít meg. A javaslat hatálybalépésének időpontja 2005. július 1je. Ennek az az indoka, hogy a törvény hatékony alkalmazásának feltételeként szükséges fejleszteni a családon belüli erőszak mint komplex probléma kezelésével foglalkozó intézményrendszer t, és a végrehajtásban közreműködő hatóságokat fel kell készíteni a jogintézmény alkalmazásával kapcsolatban. A törvényjavaslatról már a korábbiakban azt a rövid megjegyzést megemlítettem, hogy igen széles körű egyeztetést követően nyújtottuk be. Valóban, közel egy éven keresztül dolgozott a kormányzat, ezen belül alapvetően az igazságügyi tárca azon, hogy lehetőség szerint mindenki számára elfogadható törvényjavaslat szülessen. Én abban biztos vagyok, hogy ilyet nem lehet már megalkotni, mert az eddigi ész revételek alapján teljesen egyértelmű, hogy ellentétes érdekek jelennek meg, és ezeket összhangba hozni szinte lehetetlennek látszik. Mi nagyon széles körű kutatásokat végeztünk annak érdekében, hogy megfelelő nemzetközi tapasztalatokat is hasznosítsunk, e zért döntöttünk úgy, hogy a magyar jogrendszerhez legközelebb álló osztrák jogrendszerből egy egyébként jól működő jogintézményt próbáljunk meg átültetni a hazai jogrendszerbe, hiszen Ausztriában 1996 óta alkalmazzák ezt az intézményt, és évente mintegy 35 00 ügyben eredményesen működik a távoltartás mint jogintézmény. Én tudom, hogy egy új és szokatlan dolgot kell mindannyiunknak megszokni, ilyen jellegű törvényt Magyarországon korábban még nem alkottunk. Mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy a legmeg felelőbb módszereket és eszközöket megtaláljuk - ezt találtuk legalkalmasabbnak, amelyről úgy gondoljuk, hogy egyrészt a nemzetközi jogi tapasztalatokat figyelembe véve kielégítő szabályozást alkot, és természetesen nem teljes körű, hiszen csak egy konkrét jogintézményről van szó; másrészt nagy valószínűséggel, talán meg merem kockáztatni, hogy a civil szervezetek számára egyébként kritikai észrevételek mellett, de alapvetően elfogadható, erre vonatkozóan mind személyesen, mind pedig írásban igen sokszor me ggyőződhettem. Másrészt én nagyon remélem, hogy a parlamentben helyet foglaló frakciók számára úgyszintén elfogadható lesz. Egészen biztos vagyok benne, hogy fognak érkezni módosító javaslatok, nincs olyan törvényjavaslat, amely ne lenne javítható. Én szer etném kijelenteni azt az egyébként többször is alkalmazott elvünket, hogy bármilyen hasznos, jó, szakmailag és koncepcionálisan elfogadható