Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2750 1982. évi 10. törvényerejű rendelettel hirdetett ki. Az egyezmény autentikus interpretációjának számító kiegészítő ajánlások a családon belüli erőszak leküzdéséhez szükséges intézkedések k özött jelölik meg az erőszak áldozatait oltalmazó védelmi rendelkezések meghozatalának kötelezettségét, és ezek közé tartozik a most bevezetni kívánt távoltartó intézkedés is. A távoltartás bevezetése önmagában nem érheti el a kívánt célt, és nem eredménye zhet hatékony fellépést a családon belüli erőszak ellen, amennyiben nem kísérik átfogó intézményi változások. A javaslatban megfogalmazott szabályozás a családon belüli erőszak elleni komplex fellépésnek egyik előremutató, más országokban már hatékonynak b izonyult eszköze. Mindemellett tisztában kell azzal lennünk, hogy a kívánt társadalmi hatás elérése érdekében további, a jelenség magyar társadalomban való nagymértékű jelenlétéhez és a probléma komplexitásához mérhető, összehangolt intézkedések és szabály ozás szükséges. Tekintettel arra, hogy a javaslat teljesen új jogintézményt kíván bevezetni a hazai jogrendszerbe, hosszabb ideig tartott a javaslat szakmai egyeztetése, amelyre mind a tárcákkal, mind az igazságügyi szervekkel, mind a civil szervezetekkel több fordulóban került sor. Néhány gondolat a javaslatban megfogalmazott szabályozásról. Hatályos jogszabályainkból a családon belüli erőszak fogalommeghatározása hiányzik. Ugyanakkor szükséges ezen fogalom elhatárolása más erőszakos cselekményektől, tekin tettel arra, hogy speciális alanyok között megvalósuló, bizonyos esetekben a büntetőjogi fenyegetettség szintjét el nem érő cselekményekről van szó. A javaslat először is meghatározza a családon belüli erőszak fogalmát, behatárolja azt a személyi kört, aki k között a családon belüli erőszak, tekintettel az anyagi, fizikai, érzelmi vagy jogi függőségi helyzetre, megvalósulhat. Ez a függőség az, amely miatt a bántalmazotti kör speciális védelmet élvez, és ezért mutat a polgári törvénykönyvben meghatározott hoz zátartozói körön túl. Ugyanakkor ez a szempont jelenti a korlátját is a definíciónak. A függőségi helyzet mint alapvető kritérium hiánya miatt nem indokolt és a jogbiztonság követelményét is szem előtt tartva nem lehetséges a külön élő partneri viszonyban lévő felek viszonyára a törvény hatályát kiterjeszteni. (9.40) Másként megfogalmazva: pusztán az érzelmi kapcsolat - mint a felek közötti egyetlen kapocs - alapján nem lehet olyan jogintézményeket jogszabályba foglalni, amelyek alapjogokat súlyosan érinthe tnek. A távoltartásra vonatkozóan a nemzetközi és külföldi tapasztalatok tükrében a javaslat két különböző rendelkezés bevezetését tartalmazza. Egyrészt a rendőrség által alkalmazható ideiglenes távoltartó határozatot, másrészt a bíróság által elrendelhető távoltartó határozatot. A távoltartás jogintézménye számos alkotmányos alapjogot érint. Mint például a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához vagy a tulajdonhoz fűződő jogot. Ennek megfelelően pontosan meg kell határozni azokat a helyzeteket, amikor a lakástulajdonost jogszerűen távol lehet tartani otthonától, alkalmazva az Alkotmánybíróság által kidolgozott és oly sok határozatában rögzített szükségességiarányossági mércét. Ez ad választ a kérdésre: vajon a korlátozás szükségese és arányban álle az elérni kívánt céllal, illetve érintie valamely alapjognak lényeges tartalmát? Az ideiglenes távoltartó határozat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint meghozandó határozat, am ely határozat azonnal végrehajtható. Jogalapot erre a törvény 63. §ának (2) bekezdés c) pontja jelent. Az ideiglenes távoltartó határozat értelmében a családon belüli erőszak elkövetője köteles a közösen használt lakást - amennyiben ilyen van - elhagyni, és oda az ideiglenes távoltartó határozatban meghatározott ideig nem térhet vissza. A rendelkezést azonban nem lehet kizárólag a lakhely és a munkahely megközelítésének tilalmára leszűkíteni, hanem ezt az áldozat védelme érdekében a bántalmazott személyéhe z kell kötni, ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy a bántalmazó köteles magát távol tartani a bántalmazottól vagy a határozatban megjelölt más személyektől és e személy vagy személyek lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől is.
