Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
2595 A jogbiztonság érdekében fontos, ho gy a tulajdoni lapon a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében csupán a terület védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításának ténye jegyezhető fel az ingatlan jogi jellegeként. Az ingatlannyilvántartási jog bejegyzését, a tény feljegy zését csak törvény rendelheti el, szükséges ezért a természetvédelmi törvény megfelelő kiegészítése. A törvény hatálybalépése óta hazánkban is megnövekedett az igény a természetvédelmi ismeretterjesztés és a fenntartható turizmus iránt. A fenti tevékenység i körök ellátására az Európai Unió tagországaiban a natúrparkok széles körben alkalmazottak és elterjedtek, amely új kategória jelenleg a magyar jogrendben nem szerepel. A natúrpark, sokan azt szokták mondani, átmenet egy nemzeti park és egy védett, illetv e tájvédelmi körzet között. Nemcsak ez a különbség. A natúrparkok funkciójukat tekintve egészen más jellegűek, és határon átnyúlóan olyan igényt elégítenek ki, amely gazdasági szempontokat is figyelembe vesz. Példaként említhetnénk a Békéscsabán már működő natúrparkot, amely Romániával szomszédos területeket ölel át, valamint a Kőszegen működő osztrákmagyar natúrparkegyüttműködést, és reményeink szerint mielőbb a Szigetközben is létrejön ez a natúrpark, amely a későbbiekben nyilvánvalóan a jogszabályi hát tér alapján nagyobb gazdasági és jogi biztonságot is kaphat. A törvény jelenleg hatályos szövegezése erősen megosztja az elsőfokú hatóság jogkörét. Az egységes joggyakorlat, valamint az egyszerűsített intézkedések és határozatok meghozatala lehetővé teszi a jogszabály módosításával az úgynevezett egyablakos út megvalósítását, amely az ügyfelek részére jobb, komfortosabb és mindenféleképpen gyorsabb ügyintézést fog feltételezni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban foglalt módosító indítványok álláspo ntunk szerint - és a kormány ezzel ajánlja az Országgyűlés figyelmébe - minden olyan problémát, amelyet most, a csatlakozás idején a jogharmonizáció, valamint az egységes jogértelmezés meg kíván oldani, azt megteszi. Ennek a két törvénynek az átfogó felülv izsgálata, úgy gondoljuk, a következő időszak feladata. Ezzel a két módosítással, valamint a kormányzati és miniszteri felhatalmazásokkal minden olyan jogi eszköz rendelkezésre áll, amely az európai uniós támogatások felhasználását, a gazdasági fejlesztési rendszerek természetbe illő beépítését, valamint az úgynevezett fenntartható fejlődés alappilléreit jelenthetik. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztést vitassa meg, és azt fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti képvise lők padsoraiban.) (10.50) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok elmondására kerül sor, illetve a bizottságokban megfogalmazott kisebbségi vélemények ismertetésére, 55 perces időkeretben. Először a környezetvédelmi biz ottság véleményének ismertetésére kerül sor. Kérem, képviselő úr, hogy a gombot legyen szíves megnyomni. (Megtörténik.) Megadom a szót a bizottság előadójának, Józsa István képviselő úrnak. DR. JÓZSA ISTVÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. A környezetvédelmi bizottság többségi véleményében megfogalmazódott, hogy igen időszerű törvénymódosításról van szó. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény alapvetően betöltötte azt a szerepet, amit a törvényalkotók annak id ején célul tűztek ki, ugyanakkor az uniós csatlakozással összefüggésben szükségesek azok a pontosítások, amelyek az előadói beszédben megfogalmazódtak, és - szeretném hozzátenni - amelyek nemcsak az uniós irányelvek adaptálásával függenek össze, hanem a kö rnyezetvédelmi törvény működésének a tapasztalatával is összhangban vannak. Az, hogy az újonnan bevezetésre kerülő környezeti vizsgálat törvényi alátámasztást nyer, szerves fejlődéseként folytatása a korábban hatályos környezetvédelmi törvényben szabályozo tt vizsgálati elemzésnek, valamint azoknak a hatásvizsgálatoknak, amelyek
