Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
2573 Tisztelt Országgyűlés! Mi is történt 194445ben a Felvidéken? A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei 1944től, illetve a kassai kormányprogramból ere deztetett beneši dekrétumok, rendeletek, törvények földönfutóvá tették a felvidéki magyarság háromnegyedmilliós tömegének jelentős részét. Nincs jobb szó a Pozsonytól Kassáig tombolt magyarellenes szenvedélyek, megtorlások, emberi és vagyoni sérelmek száze zreinek kifejezésére. Tombolt az önkény, egy csapásra megfosztották állampolgárságuktól a felvidéki magyarságot. A magyarok földjét, házát, vagyonát bátran lehetett konfiskálni, elrabolni, tulajdonosát Magyarországra átkergetni géppisztolylövések kíséretéb en a zajló Dunán át. Az igazságtétel, a kárpótlás, a kárenyhítés ezúttal is elmaradt. Reményt kelt, hogy a magyar Alkotmánybíróság az elmúlt évben felszólította a Magyar Országgyűlést, hogy alkosson törvényt “a Csehszlovákiából áttelepített magyar nemzetis égű személyek Csehszlovákiában lévő, de 50 hektárt meg nem haladó nagyságú mezőgazdasági rendeltetésű földön fennálló tulajdonjogának elvonása miatt történő kárpótlásról”. A határidőt 2004. június 30ában szabta meg az Alkotmánybíróság. Hol tart a jogalkot ás folyamata? - kérdezem államtitkár úrtól. Mit kíván tenni a kormány, hogy legalább némi, bár még korántsem igazságos mértékű kárpótlást nyerhessenek a szülőföldjükről embertelen körülmények közt elűzött magyarok vagy azok örökösei? Tisztelt Ház! A beneši dekrétumokat már nem érvényesnek mondja a szlovák közszereplők többsége, ám ezek a jogszabályok és rendeletek mind a mai napig hatályosnak tekinthetők. A szlovákiai igazságszolgáltatás magas rangú szervei még a közelmúltban is - tényadatok bizonyítják - h ivatkoztak a beneši dekrétumokra. E jogfosztó szabályok létezése miatt nem juthattak egykor jogtalanul elkobzott ingatlanaikhoz, földjeikhez a felvidéki magyar családok, gazdálkodók, társadalmi szervezetek az 1990 óta létezett csehszlovák, majd szlovák kár pótlási törvények keretében. A Szlovákiában ez év végéig megnyílt visszaigénylési lehetőség is csupán az úgynevezett nevesítetlen földekre vonatkozik, azokra, amelyeket véletlenül vagy nemtörődömségből mégsem koboztak el a második világháború után magyar t ulajdonosaiktól. A Rákóczi Szövetség, a DunaTisza Egyesület éppen ezekben a hónapokban foglalkozik itt Magyarországon azzal, hogy felhívja az egykori felvidéki földtulajdonosok avagy leszármazottaik figyelmét az év végéig megnyílt visszaigénylési lehetősé gre Szlovákiában. Ám ez nem kárpótlást jelent, nem jelenti a Benešdekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei alapján elkobzott földek visszaadását, ellenkezőleg: éppen azok igényelhetik most vissza egykori vagyonukat, akiktől valami miatt nem koboz ták el a dekrétumokra hivatkozva földjüket. Tisztelt Ház! A közös európai jövő érdekében hatálytalanítani kell a beneši dekrétumokat, fájdalmas következményeit pedig enyhíteni kötelességünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Bársony András államtitkár úr válaszol. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Három nagyon komoly kérdés hangzott el. Az egyik a beneši dekrétumok politikai vetülete , nevezetesen, hogy valóban két új tagállama van az Európai Uniónak velünk együtt, amelyekben ezek a dekrétumok ma is részét képezik - legalábbis elvi értelemben - a jogrendnek. Ez a kérdés nemcsak Magyarország számára fogas kérdés, hanem mindazon országok számára, amelyeknek ma élő polgárait, még ma élő, annak idején a beneši dekrétumok kárvallottjait érinti, nevezetesen mindenekelőtt Ausztriát és a Német Szövetségi Köztársaságot. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy úgy tűnik, ezen politikai kérdés tisztá zásához ma még nem érettek meg ezekben az országokban sem a feltételek vagy az elhatározás, hiszen a tárgyalások során ezt a kérdést sem kétoldalúan, sem többoldalúan nem vetették fel, és Csehországot és Szlovákiát azzal együtt vették fel az Európai Unióba , hogy ezen törvények hatálytalanítása nem szerepelt a követelmények között.
