Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 19 (142. szám) - Képviselő frakcióból történő kilépéséről - Mentelmi ügyről - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2480 Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, “Ismét az iraki helyzetről” címm el. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Miniszter Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten egy soron kívüli honvédelmi bizottsági ülésre került sor, ahol a Magyar Demokrata Fór um kísérletet tett arra, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák helyzetét újratárgyalja a parlament, a határozatot nézzük át, és esetleg rendelkezzünk a kint szolgálatot teljesítő katonák hazahívásáról. Elnök úr tisztességgel összehívta a biz ottságot, végig is vezette az ülést, és a bizottság a munkáját tisztességgel el is végezte. (13.10) Már a bizottsági ülésen a kormány képviselője meglehetősen oda nem illő szavakkal minősítette kezdeményezésünket, és utána egy lakossági fórumon miniszter ú r azt mondta, hogy itt nem egyébről van szó, mint a Magyar Demokrata Fórum választási kampányának egyik fogásáról, és ezért erőlteti az iraki kérdés újratárgyalását; tudomásul kellene venni és megérteni, hogy a két nagy párt ebben egyetért, ebben megegyeze tt, úgyhogy hagyjunk fel ezzel a tevékenységgel. Miniszter Úr! Mi illő és kellő komolysággal tettük meg előterjesztésünket, és elvárjuk - a Magyar Demokrata Fórum képviselői nevében mondhatom , hogy ugyanilyen komolysággal válaszoljanak kérdé seinkre és felvetéseinkre. Csak figyelmeztetni szeretném önt arra, hogy jelenleg a részt vevő országok közül tizenkettőben folyik meglehetősen erős és éles politikai vita a részvétel folytatásáról vagy a katonák kivonulásáról - Spanyolország és Portugália élt ilyen bejelentéssel az utóbbi napokban , tehát olyan országok is megteszik ezt, ahol nincs európai parlamenti választási kampány, mert például Ausztráliában ilyen nincs. De nézzük, mi is történt az elmúlt közel egy esztendőben Irakban. Az iraki történ ések nem mások, mint kudarcok sorozatai. Politikai kudarc egyfelől azért, hiszen egyre távolabb vagyunk a politikai megoldás lehetőségétől, egyre reménytelenebb a június 30ai hatalomátadás, és politikai kudarc, mert még Szaddám belső ellensége is megszáll ónak tekinti az amerikai katonákat és szövetségeseiket, nem pedig felszabadítónak. Katonai kudarc, hiszen a katonai megoldás lehetőségétől is egyre távolabb vagyunk. Katonai kudarc, hiszen a szövetségesek vesztesége most már több mint 600 fő, és egyre emel kedik a civil áldozatok száma is. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? A Magyar Demokrata Fórum ismét kísérletet tesz arra, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő katonák hazahívásáról döntsön és rendelkezzék a parlament. Ennek nagyon egyszerű oka van. Amiko r az Országgyűlés ezt a határozatot elfogadta, tavaly júniusban, akkor békefenntartásra, illetve stabilizációra és humanitárius szolgálatok elvégzésére küldtük ki a 300 fős magyar kontingenst. Mint azt mindnyájan tudjuk azóta, a több mint egymillió teljesí tett szállítási kilométerből 30 ezer körül van azon kilométerek száma, amelyek során gyógyszert és egyéb humanitárius eszközöket szállítottak katonáink, a többi szállított anyag hadianyag, fegyver, lőszer és egyebek voltak. Lehet, hogy a határozat erre leh etőséget ad, de a magyar közvélemény másképp lett a határozat elfogadásánál tájékoztatva, és másképp is gondolkodik erről. Ha miniszter úr ezt nem tartja elfogadhatónak, akkor talán egy közvéleménykutatást kellene eszközölni ebben az ügyben, hogy a magyar közvélekedés erről hogyan gondolkodik. De ha a magyar katonák hazahozásáról nem születik döntés a parlamentben, ha a határozatot nem módosítják, akkor a Magyar Demokrata Fórum egy országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, ami nagyobb politikai aktivit ást kíván és vár el a magyar kormánytól a békés rendezés ügyében. A magyar kormány láthatóan tehetetlen és láthatóan jövőkép nélküli ebben az ügyben. Egyébként az Egyesült Államok kormánya hasonló helyzetben van. Azt szeretnénk elérni, és szeretném, ha az Országgyűlés pártjai ebben partnereink lennének, hogy a magyar kormány a békés rendezés ügyében sokkal aktívabb diplomáciai tevékenységet fejtsen ki,
