Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - Bejelentés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala során megismételt felesleges... - Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2269 Ennyiben kívántam tájékoztatni az Országgyűlést a bizottság tegnapi üléséről. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Vastagh Pálnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó k épviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. VASTAGH PÁL , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagy jelentőségű törvényjavaslat tárgyalását kezdjük meg a mai napon, és remélem, eredménnyel be tudjuk fejezni ezt a régóta tartó közös munkát. Tudjuk azt, hogy az Európai Unióban az alkotmányjogi intézmények kialakítása, formálása elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik. Ezen a téren nincsen semmiféle jogharmonizáció, minden tagállam a z alkotmányos berendezkedését, a saját közigazgatási rendszerét nemzeti hagyományai, tradíciói, jogi, politikai kultúrája alapján saját maga formálja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmúlt húsz esztendő tapasztalatai alapján ne mondhatnánk ki bátran: annak ellenére, hogy a tagállamoknak nincs formális kötelezettségük, hogy valamiféle közelítést hozzanak létre, mégis valamennyi ország a saját közpolitikai berendezkedését igyekezett oly mértékben átalakítani vagy formálni, amely alkalmassá teszi az intéz ményeit arra, hogy bekapcsolódjanak az európai integrációs szervezetbe. Lényegében a mostani közigazgatási reform, amely Magyarországon folyamatban van, ugyanezt a célt szolgálja, hogyan tudnak a magyar intézmények jobban hozzákapcsolódni az egységes európ ai közigazgatási térhez. Ugyanezt mondhatjuk az igazságszolgáltatás terén is: ott is a reform egyik fontos célkitűzése az volt, hogy az egységes európai igazságszolgáltatási térben alkalmasak legyenek a magyar intézmények. A jelenlegi törvényjavaslat, amel yet tárgyalunk, az Országgyűlés és a kormány viszonyát kívánja meghatározni, szabályozni az integrációs politika formálásában. Ez a törvényjavaslat része egy szélesebb közjogi harmonizációnak, amely Magyarországon már évekkel ezelőtt elindult; 2002 után, a kormányváltást követően gyorsult fel, amikor reálisan beláthatóvá vált, hogy Magyarország mikor lesz az Európai Unió teljes jogú tagja. 2002 decemberében módosítottuk az ország alkotmányát, ezáltal fontos alkotmányos feltételét teremtettük meg Magyarorszá g csatlakozásának. Ugyanezen döntésünkkel lehetővé tettük, hogy a csatlakozásról népszavazás döntsön Magyarországon, amely múlt esztendő április 12én megtörtént. Az elmúlt évben, az év végén szabályoztuk azt, hogy Magyarországon miként válasszunk európai parlamenti képviselőket. Reményeink szerint a közeljövőben az Országgyűlés elé kerül az a törvényjavaslat, amely a magyar európai parlamenti képviselők jogállását tartalmazza, és a jelenlegi, most tárgyalt törvényjavaslat is része ennek a folyamatnak. Gyak ran tapasztalhatjuk, heves kritikák érik belülről és kívülről a magyar törvényhozást. Elhangzott olyan vád is, hogy a magyar politikusok éretlenek. Ezzel szemben azt kívánom elmondani, hogy a Magyar Országgyűlés - bár sok oktalan vitát folytattunk, ez kéts égtelen, különösen az alkotmánymódosítás időszakában tettek úgy a legnagyobb ellenzéki párt képviselői, mintha nem ismernék az Európai Unió lényegét; ennek is köszönhető, hogy egy elég nehezen megfejthető szöveg került be a magyar alkotmányba, ennek ellené re a Magyar Országgyűlés - az elmúlt időszakban minden olyan kétharmados törvényt elfogadott, amely az uniós csatlakozásunk szempontjából meghatározó jelentőségű, legyen szó a bel- és igazságügyi együttműködéshez tartozó kétharmados törvényekről vagy közjo gi természetű kétharmados törvényekről. Tulajdonképpen ez a legfontosabb tény a megítéléssel szembeállítva.
