Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 19 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Felelősen a gazdaságról” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
226 vesznek tudomást a valós helyzetről, nem emlékeznek ígéreteikre, nem veszik tudomásul, hogy két év eltelt, nem hallják meg a fokozódó szegénység jobboldalisággal aligha vádolható szociológusok által közvetített jajszavát. (Dr. Szekeres Imre közbeszólása.) Két éve nem jártak - és a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sem járt - azokon a környékeken, amelyeknek oly sokat ígértek 2002 tavas zán. Nem találkoztam a kormány képviselőivel (Dr. Szekeres Imre: Ott voltam! Két héttel ezelőtt! Ott voltam!) sem Ózdon (Dr. Szekeres Imre: Nyilvános fórumon!) , sem Diósgyőrben (Dr. Szekeres Imre: Ott is voltam! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) , sem Be lsőBaranyában, sem Zalában. (Dr. Szekeres Imre: Ott is voltam! - Az elnök ismét csenget.) Sok látszatja, sok nyoma nem volt az államtitkár úr látogatásának. (Derültség a Fidesz soraiban. - Lasztovicza Jenő: Te vagy a világutazó?) Maradandó nyomokat nem ha gyott államtitkár úr látogatása ezeken a vidékeken (Dr. Szekeres Imre: Önben nem, az kétségtelen!) , hiszen ezen térségek, ezen városok elnyomorodása, kilátástalansága nagyobb, mint bármikor volt. Csak emlékeztetőül: örömmel hallottam volna arról, hogy mi v an azzal a 800 kilométer autópályával, amit a miniszterelnökjelölt úr a választások során ígért. Sajnálom, hogy Kuncze képviselő úr nincs itt, mert ennek kapcsán fel lehetne vetni az általa ominózusan feltett kérdést, hogy ki és mikor hazudott és miben. S zívesen hallottam volna arról, hogy mi van a 2004 végéig befejezendő tiszai árvízvédelmi töltések helyzetével - legjobb tudomásom szerint egy méter nem épült meg az elmúlt két évben. Örömmel hallottam volna arról, hogy az általunk is támogatott MÁVátalakí tás dolgában az egyébként a saját maguk által kinevezett vezetőség által elkészített, műszakilag, tartalmilag, gazdaságilag igen jó átalakítási tervekhez a költségvetés miért nem tartalmazza a szükséges összegeket. Szívesen hallottam volna arról, hogy a be vezető kormánynyilatkozatokban említett oly fontos infrastruktúrafejlesztés keretében miért nincs törődés a 130 ezer kilométer magyar közúttal, miért fordul az elő, hogy a 2004. évi költségvetésben a 30 ezer kilométer állami útra megajánlott 8,5 milliárd forintból nem egészen 10 százalék áll rendelkezésre, és az ezt meghaladó részt már a 2005. évi költségvetésből kell előre elkölteni. Összeomlik a nagyvárosi közlekedés. Nem új történet, tudom, nem is az önök ebbéli felelősségét szeretném én megkérdezni, tu dom, hogy ez sok évtizedes mulasztás. De kérdezem én, hogy az elmúlt két évben hangzatos nyilatkozatokon kívül mi történt ezen a területen. (Kovács Tibor: És az azt megelőző négy évben?) Kérdezem én, hogy a vízügyi tevékenység anyagi támogatá sa helyett miért a vízügyi szervezet szétverését választották megfelelő szakmai megoldásnak. Miért van az, hogy az Európa, sőt világhírű magyar vízügyi szakma legjelesebb képviselői hagyják ott több évtizedes munkahelyüket, mert nem vállalják a szakmai ko ckázatot az önök szándékainak végrehajtásáért? Végezetül, de nem utolsósorban: az általam igen becsült Szabó képviselő úr által elmondott egyik mondatra, a kis- és középvállalkozásokra. Képviselő Úr! A kisvállalkozási célelőirányzatra 2003ban még 20 milli árd forint volt, ez az idei költségvetésben 12,9. Ennyit a kisvállalkozások fokozott támogatásáról, amit ugyancsak azzal akarnak eliminálni, hogy szétverik a több mint évtizede működő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt és a valamikor a kormányváltás után még a gazdasági miniszter úr által igen szépen kidicsért Vállalkozásfejlesztési Kht.t. Csak segítségként és praktikus okokból mondom: a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt nem mi hoztuk létre, az a nyolcvanas évek óta működik, azt még a régebb i Medgyessykormány hozta létre, egyébként nagyon helyesen és nagyon sikeresen építette ki. Kár szétverni csak azért, hogy ne legyen, aki ezekre a számokra figyelmeztet. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
