Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
2235 zsebszerződéseket csa k a polgári kormány által megalkotott, a magyar gazdák számára elővásárlási jogot biztosító törvénnyel lehetett volna kivédeni. Sajnos, a szocialistaszabad demokrata kormány egyik első intézkedése volt, hogy a jogi személyek számára adták át az elővásárlá si jogot, és ezzel egyébként a külföldiek majdani földtulajdonszerzése előtt is kaput nyitottak. Ugyanakkor, ha viszont összehasonlítjuk azokat a szabályokat, amelyeket a novemberi kormányelőterjesztés tartalmaz, és azokat, amelyeket most találunk a benyú jtott törvényjavaslatban, akkor legalább hat pontban lényeges eltéréseket találunk, és nekünk az a véleményünk, hogy vissza kell térni a novemberi előterjesztéshez. Illetve egy lényeges eljárásjogi kérdést is fölvetnénk, amit alapvetően fontosnak tartunk a zért, hogy a magyar földtulajdont jobban meg tudjuk védeni. Nézzük, hol kellene szigorítani a törvényjavaslatot! Az első ilyen pont, hogy kik vehetnek földtulajdont. Azt mondja ki a csatlakozási szerződés, hogy azok a külföldiek vehetnek, akik a szerzés el őtt három éven keresztül jogszerűen Magyarországon tartózkodtak, itt éltek, mezőgazdasági tevékenységet folytattak, és vállalják a föld megművelését. Nos, a törvényjavaslat eredeti változata azt mondja ki, hogy azok tekinthetők olyan személyeknek, akik hár om éven keresztül mezőgazdasági tevékenységet folytattak, akik saját nevükben, saját kockázatukra végezték ezt a mezőgazdasági tevékenységet. Ez a szabály kimaradt a mostani előterjesztésből. Miért fontos, hogy ez a szabály benne legyen a törvényjavaslatba n? Erre a választ maga a novemberi előterjesztés indoklása adja meg, méghozzá olyan formában, hogy azt mondja, hogy amennyiben ez a szabály benne lenne a törvényjavaslatban, akkor a külföldiek termőföldtulajdonvásárlási lehetősége csak azokra vonatkozna, akik saját felelősségükre végezték a mezőgazdasági tevékenységet, nem pedig alkalmazottként vagy társas vállalkozás formájában. Tehát a csatlakozási szerződésben foglaltaktól eltérően a most benyújtott javaslat kiterjesztené a földvásárlás lehetőségét azok ra is, akik alkalmazottként vagy társas vállalkozás formájában végezték a mezőgazdasági tevékenységet. Ez egy olyan mértékű szélesítése a földvásárlásra jogosultak körének, ami számunkra elfogadhatatlan. Az eredeti törvényjavaslat, amit még novemberben írt ak le, azt tartalmazta, hogy három éven keresztül a vásárlást megelőzően árbevételt kell igazolni a mezőgazdasági tevékenységből, éppen azért, hogy az elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytató tagállami állampolgár szerezhessen csak termőföldtulajd ont. Nos, ezt a szabályt megint csak kihagyták a törvényjavaslatból, ez megint egy olyan indokolatlan szélesítése a vásárlásra jogosultak körének, ami elfogadhatatlan. Az eredeti törvényjavaslat azt mondta, hogy vállalnia kell a vevőnek, hogy az 50 százalé kot el fogja érni a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele, és ha ezt nem teljesíti, akkor különböző büntetésekben lesz része, akár visszaveszik tőle a földet. Nos, ezt megint csak elhagyták a most tárgyalt törvényjavaslatból, indokolhatatlan módon szélesítik ezzel a vásárlásra jogosultak körét. Negyedik pontként, a termőföld használatának átengedési kérdése, vagyis, hogy mennyi földet adhat bérbe a megvásárolt földből. Itt szigorít a törvényjavaslat, mert az eredeti azt tartalmazta, hogy legföljebb a bevételének 50 százaléka származhat ebből, az új változat azt mondja, hogy csak 25 százalék, mi viszont a Fidesz részéről azt gondoljuk, hogy semmiképpen se adhasson több földet bérbe, mint amennyit maga is bérel. Ebben az esetben ugyanis megint csak a spekulációt táplálnánk. Milyen bírságot érdemel az, aki nem tartja be a művelésre vonatkozó kötelezettségeit? Egyetértünk azzal, hogy első körben az aranykoronaérték húszezerszeresének megfelelő bírságot kell kiszabni, de a korábbi változat b) változatába n szereplő javaslatokat is szükségesnek tartjuk beiktatni, vagyis ha nem műveli meg a földet, abban az esetben hat hónap múlva ezt a Nemzeti Földalap részére vagy másnak el kelljen adnia. Azt gondoljuk, hogy ha valaki az átmeneti időben a földjét eladja, a bban az esetben a vételi ár és az eladási ár különbözetét fizesse be, ezzel is a spekulációt akadályoznánk meg.
