Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
2236 Fontos eljárásjogi kérdés, hogy milyen sorrendben történjék a földvásárlás engedélyeztetése. A kormány javaslata azt mondja, hogy előbb szerződé st köt a külföldi, majd utána engedélyezik számára azt, hogy ezt be is jegyeztesse a földhivataloknál. Mi azt mondjuk, hogy az engedélyeztetésnek a földvásárlást is meg kell előznie, tehát előbb engedélyeztetés, csak utána földvásárlás, utána egy újbóli vi zsgálat, és utána jegyzik be a földtulajdonát. Ellenkező esetben ugyanis az történhet, hogy a földhivatal újbóli és újbóli hiánypótlásokat rendel el a külföldi esetében, és ez mindaddig húzódik, ameddig az átmeneti időszak le nem jár, és így végül mégiscsa k tulajdonjogot szerez. Szerintünk a törvényjavaslatnak azt is ki kell mondania, hogy amennyiben előzetes engedély nélkül vásárolt a külföldi földet, akkor ez a tulajdonszerzés semmis, és a szerződés is érvénytelen. Úgy ítéljük meg tehát, hogy ez a törvény javaslat indokolatlanul széles körben, nagyobb mértékben enged tulajdonvásárlási lehetőséget a külföldieknek, mint ami a csatlakozási szerződésből fakad, lerontja azokat a kedvezményeket, amelyeket a csatlakozási tárgyalásokon elértünk, és ezért ez elfogad hatatlan. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Javasoljuk, hogy egyrészt térjünk vissza a korábbi, novemberi állapothoz, illetve keressük meg közösen azokat a lehetőségeket, hogy tudjuk ténylegesen megvédeni a magyar termőföldt ulajdont. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tízperces felszólalásra megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak, MDF. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Há z! Amikor a csatlakozási tárgyalások során lezárásra került a tőke szabad áramlásáról szóló fejezet, akkor két dolognak nem örültünk. Az egyik az volt, hogy egyáltalán a termőföldtulajdonszerzés kérdése ebbe a fejezetbe került, a másik, aminek nem tudtunk örülni, hogy kivétel fogalmazódott meg a hétéves derogációval kapcsolatban a három éve letelepedett, önfoglalkoztató külföldi gazdálkodókkal, farmerekkel szemben. De tudomásul kellett vennünk, hogy a csatlakozásnak ára van, és ehhez alkalmazkodni kellett. Bíztunk benne, a Magyar Demokrata Fórum szakértői különösen bíztak abban, hogy olyan szabályok, törvények kerülnek megfogalmazásra, megalkotásra, amelyek úgy körülbástyázzák a magyar termőföld védelmét, hogy az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan megvédj ük a termőföldet a tagállamok állampolgáraitól, hatékonyan és egyértelműen. Ez a törekvés a Magyar Demokrata Fórumban már évek óta tetten érhető volt, hiszen amit Glattfelder Béla képviselő úr említett, a '97es népszavazást itt kezdeményeztük, a parlament ben, és a végrehajtásban is nagyon hatékonyan részt vettünk, de ezt mutatja az a '99es képviselői önálló indítvány is, amelyet hárompártiként nyújtottunk be, amely a helyben lakó fogalmát behozta a törvényalkotásba - legalábbis így, leírva , és amely ugy an nem került tárgyalásra, és a 2000ben beadott MDFes önálló törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról is, mindmind azt a rendszert kívánta megteremteni, amely még a tárgyalások előtt úgy körülbástyázza a magyar termőföldet az abból élők javára, hogy ebből probléma ne legyen. Nem rajtunk múlott, hogy ezek a törvények nem kerültek megszavazásra, és meg kell mondjam, hogy az elővásárlási jog önmagában nem oldja meg ezt a kérdést hatékonyan, hiszen elmondtuk akkor is, amikor a polgári kormány alatt került ez az egyik fajta elővásárlási jog megfogalmazásra és törvénybe iktatva, hogy a tőkével szemben csak részben ad védelmet. (22.30) Arról már nem is beszéltünk, hogy amikor 2002ben azt a törvényt, amit a Magyar Demokrata Fórumon kívül az egész Ház megszavazott - amelyben másfajta elővásárlási rendszer került megfogalmazásra , mi nem tudtuk elfogadni. Véleményünk szerint át kellene gondolni az egész tulajdonszerzés kérdését, és meg kellene fontolni, hogy a magyar termőföld az adott helyzetből kiindulva azok kezéb e kerüljön, akik ott és abból élnek, azaz az úgynevezett helyben lakók kezébe. S
