Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
2234 legszűkebbre kell szorítani azt a lehetőséget, ami esetleges kijátszására vagy visszaélésére enged következtetni az esetleges végrehajtásnak, és ebben nyilván figyelembe kell venni olyan szakmai megfontolásokat, amiket Kékkői képviselő úr az előbb a felszó lalásában mondott. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A Fidesz tízperces felszólalása következik, Glattfelder Bélának adom meg a szót. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Európai U nióhoz való csatlakozásunknak az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdése a külföldiek termőföldtulajdonszerzésének kérdése volt, és még a mai nap is az. Ha ennek az ügynek a történetét átnézzük, akkor talán sokaknak eszébe jut, hogy korábban nagyon kevesen hi ttek abban - mi több, talán lehetetlennek tartották , hogy el lehet érni azt, hogy az Európai Unió elfogadja azt, hogy egy átmeneti időn keresztül Magyarország korlátozza a külföldiek földtulajdonszerzését. És voltak olyanok is, akik ezt egyenesen értelme tlen törekvésnek tartották, és talán ez volt az oka annak, hogy már 1997ben voltak olyan kormányzati törekvések, amelyek a külföldiek számára lehetővé akarták tenni a földtulajdonszerzést. Ezt akkor egy népszavazás akadályozta meg. Végül azok az erőfeszít ések, amelyeket a magyar politika a csatlakozási tárgyalások során kifejtett, eredményre vezettek, mert az Európai Unió 7+3 éves átmeneti időt adott arra, hogy a külföldiek, az EUs állampolgárok földtulajdonszerzését korlátozzuk. Ez nagyon nagy siker. A m ost tárgyalt törvényjavaslatban az a kérdés, hogy a csatlakozási szerződésben elért eredményeket aprópénzre tudjuke váltani, tudunke olyan törvényt alkotni, amely ténylegesen lehetővé teszi azt, hogy ez alatt a tízéves átmeneti időszak alatt a lehető leg nagyobb mértékben korlátozzuk a külföldiek termőföldtulajdonszerzését. Nos, ebből a szempontból a törvényjavaslatot megvizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy ennek a feltételnek a törvényjavaslat nem felel meg, lényegesen szélesebb körben ad lehetőséget , nagyobb mértékben ad lehetőséget a külföldiek földtulajdonvásárlására, mint amit a csatlakozási szerződés alapján megtehetnénk, mi több, lerontja azokat a kedvezményeket, amiket a csatlakozási szerződés tárgyalása során elértünk. Ezért ez a törvényjavas lat elfogadhatatlan, különösképpen azért, mert a birtokomban van egy olyan kormányzati előterjesztés, amely tavaly novemberben született a földművelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előterjesztésében, s amely a most benyújtott törvényjavaslatnál lényegesen nagyobb mértékben korlátozza a külföldiek földtulajdonszerzésének a lehetőségét. (22.20) Mi a legfontosabb kérdésnek viszont mégsem azt tekintjük, amiről ez a törvényjavaslat szól, hanem azt, amiről ez a törvényjavaslat nem s zól. Amikor a polgári kormány tárgyalásokat folytatott az Európai Unióval a külföldiek termőföldtulajdonszerzéséről, akkor a polgári kormány megalkotott egy intézkedési programot arra vonatkozóan, hogy az átmeneti időben, illetve azt követően is milyen mó don lehet korlátozni a külföldiek földtulajdonszerzését. Ennek az egyik legfontosabb pontja az volt, hogy még a csatlakozás előtt a magyar gazdák elővásárlási jogát biztosítani kell, mert ez védi ki az átmeneti időben a spekulációt. Enélkül ugyanis az tört énik, hogy bár a külföldi az átmeneti időben nem vásárolhat termőföldtulajdont, de bérelhet jogi személyként például, és ha a csatlakozási szerződésben rögzített átmeneti idő lejár, akkor ezt a bérleti jogát elővásárlási joggal átváltja vételi szerződésre, mert nyilvánvalóan olyan szerződést fog kötni, amely az átmeneti idő lejárta után számára egy előre kifizetett összeg fejében vételi jogot biztosít. Az ilyen vételi opciós jogot biztosító szerződéseket, az ilyen strómanszerződéseket,
