Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2229 megtartsa, amelyek a magyar jogrendben azt biztosítják, hogy a ma földtulajdonosai, a magyar gazdák, továbbra is földtu lajdonosok legyenek, és előnyöket élvezzenek másokkal szemben. A másik szándék, amit ugyancsak nem kérdőjelezett meg senki, hogy a megelőző időszakban az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat tárgyaló valamennyi kormány egymást követően tett, egymásba kapc solódó vállalásait a jogharmonizáció keretei között érvényesítse. Itt jegyzendő meg, hogy ebben a kettős szándékrendszerben a Medgyessykormány azt a derogációs időt, azt az időintervallumot, ameddig a magyar gazdák megkülönböztetett védelmet élveznek, egy hároméves periódus beiktatásának a lehetőségével megtoldotta. Ha szükség lesz rá, élni fogunk vele. A környezetvédelmi bizottság ülésén nem került szóba ezen fő szándékok vitája. Vitatottá legfeljebb a javaslatnak az a passzusa vált, amely a védett terüle tekkel foglalkozott. Nem csoda, hogy erre e törvény keretei között választ a bizottsági ülésen nem kaphattunk, hiszen éppen ma fogadtuk el a napirend keretei között sürgős tárgyalásra ítélve a környezet védelme, illetőleg a természetvédelmi törvény módosít ásáról szóló törvényjavaslatot, amiben a költségvetési bizottság ülésén kérdésként megfogalmazottakra a válaszok megtalálhatók. Ennek megfelelően maga a termőföldről szóló törvény most előttünk lévő módosítása valóban döntően eljárási, engedélyezési és iga zolási eljárásokat szabályozó, technikai jellegű módosítás. Technikai jellegű módosítás, egy mindannyiunk számára fontos ügyben, egy valóban a nemzet egészét érintő fontos kérdésben, a magyar föld dolgában. Ezt a kettőt, úgy gondolom, így érdemes és illik kezelni. Természetesen a törvényjavaslat foglalkozik nemcsak a termőföld, hanem az ebben a törvényben is érintett más ingatlanszerzési kérdésekkel is, a jogharmonizáció adta keretek között. Úgy gondolom, és ez a környezetvédelmi bizottságban is, személyese n én a mezőgazdasági bizottság ülésén is részt vettem, tehát annak a hangulatát is tudom tükrözni... - egy olyan üzenettel párosul és kell hogy párosuljon ennek a törvényjavaslatnak a vitája, ami felhívja a figyelmet arra, hogy dönteni a földtulajdonosnak kell. Erősödjön meg, de legyen bárhogy is, a törvény előjogokat biztosít a magyar föld védelme céljából, de eladni az eladó akarja. Mi azt javasoljuk, ne adják el, ha tehetik, és ha el akarják vagy el kell adniuk, ne külföldinek adják el. Azt gondolom, ezz el is tudják segíteni azoknak a földhasználóknak, földtulajdonosoknak a dolgát, akik úgy gondolják, saját használatukban lesz a legjobb helyen, és a nemzet érdekeit is ez szolgálja a legjobban, a magyar termőföld. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypár ti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi véleményt a bizottság elnöke, TuriKovács Béla ismerteti. DR. TURIKOVÁCS BÉLA , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisebbség álláspontja nagyon határozottan az volt és maradt, hogy ennek a törvényjavaslatnak csak az lehet az elsődleges célkitűzése, hogy az az általánosan meghatározott derogációs lehetőség úgy kerüljön tartalommal kitöltésre, hogy az valódi védel met biztosítson a magyar gazdatársadalom, a magyar földdel rendelkezők számára. A céljaik között ott kell hogy szerepeljen, hogy az a termőföld, amely, ha egyszer eladásra kerül, magyar gazdához ismételten aligha fog visszakerülni, az a termőföld megmaradj on azoknál, akiknek ez az életlehetőségét biztosítja. Ennek a jogszabályhelynek az lett volna a feladata, hogy úgy alkalmazzon technikai feltételeket, ahogyan ezt egyébként az Európai Unió más országaiban tették, miszerint azok a technikai feltételek, amel yeket életbe léptettek, egyben garantálták is, hogy a föld megmarad a saját polgáraik tulajdonában. Ez az alapvető kérdés. Meg kell mondanom, híjával van a törvény ezeknek a biztosítékoknak. De alapvető kérdés az is, amit mi már itt az egyik képviselőtársa mmal immár harmadszor nyújtunk be a tisztelt Házhoz, és a tisztelt Ház nem veszi ezt tárgysorozatba; nevezetesen: nem lehet fenntartani azt az elővételijogrendszert, ahol a bérlőknek biztosítanak olyan elővételi jogot, amelyen keresztül minden garanciális elem mellett is nyilvánvaló, hogy a külföldiek tulajdonhoz fognak jutni.