Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2003. december 15-i ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2204 meg nem tudom én, milyen név. Az viszont az elmúlt időszakban kiderült, különösen a Kárpátia Hitelszövetkezet téma kapcsán, hogy bizony olyan hiányosságok vannak a pénzügyi felügyelet háza táján, amiket kezelni kell. Ez a nagy tekintélyű egyszemélyi vezető, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke olyan en gedélyeket adott ki egy hitelintézet részére, ami azt tette lehetővé, hogy egyidejűleg két igazgatóságnak legyen engedélye, két felügyelőbizottsági elnöknek legyen lehetősége, arról nem is beszélve, hogy ez év januárjától gyakorlatilag majd két héten keres ztül nem volt felügyeleti biztosa. Lehetséges azonban, hogy talán így jobb is volt, hiszen az elmúlt fél évben, 2003 második félévében a Szász Károly által kinevezett felügyeleti biztos, dr. Tihanyi, aki korábban termelőszövetkezeti elnök volt, meg állatte nyésztési kft.t vezetett - egyébként mindkettőt felszámolták , ez a felügyeleti biztos több mint százmillió forint hiányt, tőkehiányt idézett elő ennél a szövetkezetnél. (Végh László közbeszól.) Ennél a szövetkezetnél, Végh képviselő úr, megtörtént az, h ogy úgy szállították le a tőkét, hogy több mint 50 százalékát elvesztették a vagyonuknak a hitelezők, a betétesek. Nem történhet meg még egyszer, hogy a betétesek, akik jóhiszeműen beviszik a pénzüket egy hitelintézetbe vagy akár egy betétgyűjtő szövetkeze tbe, ne tudják visszakapni. Éppen ezért, amikor az elmúlt évben különböző hitelezési akciókra a felügyeleti biztos jóváhagyólag áment mondott, akkor a Baumagkisbetétesek pénze került veszélybe, és látszott, hogy vonják ki különböző csatornákon. Ezt nem ve tte észre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetése. Mi úgy gondoljuk, hogy az a törvény, amelynek a hatályba léptető rendelkezése az (1) és (2) bekezdés hiányosságait kiküszöbölve most önök elé, a parlament elé kerül, orvosolni fogja mindazoka t a problémákat, amelyek a betétesek védelmében fennállnak. Kérem az ellenzéki képviselőket is, hogy támogassák a törvénytervezetet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Tízperces felszólalásra következik Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője. Parancsoljon, öné a szó. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha folyamatokat tekintünk át egy egyébként előttünk fekvő nem túl bonyolult törvénymódosítás kapcsán, akkor én hadd emlékeztessek ar ra, hogy milyen körülmények között került sor annak idején a bankfelügyelet vezetőinek különböző időpontokban történő leváltására. Azért érdemes ezt a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, itt és most, ezen ügy kapcsán feltenni, mert annak idején, még a PSZÁ F létrejöttét megelőző időben a bankfelügyelet vizsgálatokat végzett, többek között például a K&H brókercégénél is, és ott különböző hiányosságokra derített fényt. Ezek kijavítására kérte fel a brókercéget, azzal, hogy a későbbiek során majd egy visszaelle nőrzést végez, megállapítandó, hogy eleget tetteke a felsorolt hiányosságok kijavításának, mert akkor megfelelő módon működhet a cég. És ugyanezt tették annak idején a Hitelbank brókercégével is, ahol szintén hiányosságokat állapítottak meg. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezt követően törvénymódosításra került sor a parlamentben, létrejött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, és ezt követően került sor vezetőváltásra a szervezetnél. Ha most én Répássy képviselőtársam stílusában akarnám folytatni a f elszólalásomat, azt kellene mondanom, hogy erre a változtatásra azért került sor, mert nem akartak visszaellenőrizni a brókercégeknél, mert a különböző módokon kisíbolt tíz- meg százmilliárdokat ezeken a szervezeteken keresztül akarták mosatni, akkor viszo nt nem lehetett ott egy független vizsgáló szervezet.
