Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Beszámoló a kis- és középvállalkozások 2002. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2085 köz ül is kiemelkedik az Európai Unió PHAREforrása kis- és középvállalkozói programjainak társfinanszírozása, a Hitelgarancia Rt., az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és az Eximbank kis- és középvállalkozások részére nyújtott szolgáltatásainak támog atása. A központi költségvetési forrásokból összesen a mikrovállalkozások 281 ezer, a kisvállalkozások 60 ezer és a középvállalkozások 26,5 ezer esetben részesültek támogatásban. Ennek összege 265 milliárd forint volt, az előző évihez ké pest 26 százalékkal több. A bankoktól és a szövetkezeti hitelintézetektől a mikro, kis- és középvállalkozások 2002 folyamán összesen több mint 121 ezer esetben vettek fel hitelt, közel 1400 milliárd forint értékben. Megint csak az előző vitánkhoz kapcsoló dik az, hogy mennyire árnyaltan tudjuk megközelíteni azt a kérdést, hogy hozzá tudnake jutni finanszírozási forráshoz, banki forráshoz a kis- és középvállalkozások, avagy sem. Az előző évhez képest a banki hitelt felvevő kis- és középvállalkozások száma 6 6 százalékkal nőtt. A Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által 2002ben a kkvknak nyújtott garanciavállalás összege 125 milliárd forint, a kezességvállalási szerződések száma 12 százalékkal emelkedett, és 10 520 darab volt, a garantált hitelösszeg pedig 22 százalékkal több, csaknem 171 milliárd forintot ért el. A szektor vállalkozásai tavaly összesen 2788 esetben nyertek közbeszerzési pályázaton, ami több mint 65 százalékos részarányt jelent az összes nyertes ajánlattevő köz ött. Az előző évinél 5 százalékkal több, összesen 376,5 milliárd forint értékű közbeszerzés elnyerésére volt lehetőség. A 2002. évről benyújtott adóbevallások alapján a beruházási adókedvezménnyel több mint 41 ezer mikro- és kivállalkozás 124 milliárd fori nt értékben csökkenthette az adózás előtti eredményét, illetve közel 6 ezer kis- és középvállalkozás a hiteleinek kamatkedvezménye alapján kétmilliárd forintnyi adókedvezményt vehetett igénybe. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolókból, valamint az előbb is ö sszefoglalt összesítő adatokból egyértelműen kiderül, hogy a szektor mind szerkezetében, mind mennyiségi mutatóiban fejlődést mutat, támogatottsága növekedett, a különböző kedvezmények igénybevételénél százalékos arányuk nőtt. A pályázati rendszer keretébe n nyújtott támogatások, kedvezmények hatását, hatékonyságát a beszámolók nem értékelik. Ennek az a sajnálatos oka van, hogy a Széchenyiterv egyes pályázatai nem tartalmaztak olyan, a szerződésben is rögzített mérőszámokat, amelyek alapján a pályázat hatás ossága, a működtetésével elért eredmények értékelhetőek lennének. Ebből következően nem állapítható meg az sem, hogy a Széchenyiterv milyen gazdaságfejlesztő hatást fejtett ki. Erre kinekkinek saját egyéni tapasztalatai alapján lehetnek érzései, ugyanakk or erre alkalmas mérőszámra - éppen a Széchenyiterv keretében benyújtott pályázatok szerződési hiányosságai miatt - nincsen lehetőségünk. A hatásosság mindössze a felhasznált pénz összege és az igénybe vevő vállalkozások száma alapján értékelhető, amint a zt az előbb általam említett számok mutatták. Itt a felhasznált pénz összege dinamikusan nőtt, miközben a támogatásban részesülő vállalkozások száma két év alatt nem érte el a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program által támogatott vállalkozások számát. A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program meghirdetésekor azt ígértük, hogy azt az előző rendszert, amely a vállalkozók viszonylag szűk körének juttatott fejlesztési forrásokat - a kormányprogram esélyegyenlőségre, egyenlő hozzáférésre, átláthatóságra von atkozó pontjaihoz igazodóan , a sokaknak sokfélét elv alapján alakítjuk át. 2003ban - amint azt a beszámoló mellékletében is bemutattuk - ezt maradéktalanul megvalósítottuk. (A jegyzői székben dr. Füle Istvánt Podolák György váltja fel.) Az idei konkrét pályázati célokat minden esetben a versenyképesség javítása, az uniós csatlakozásra történő felkészítés érdekében fogalmaztuk meg. A pályázati feltételek kialakításakor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a kiírt projektek hatékonysága utólag is, de akár már menet
