Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Beszámoló a kis- és középvállalkozások 2002. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2084 kis- és középvállalkozások fejlesztési céljainak megvalósítására tett intézkedéseket, helyzetelemzést és részesedésüket az állami támogatásokból. Az Ors zággyűlés tavaly áprilisban hozott határozatában a 2000. és 2001. évi jelentések elfogadásával egyidejűleg felkérte a kormányt, hogy a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerében további fejlesztéseket hajtson végre. Tette ezt azzal a szándékkal, ho gy a szektor finanszírozási forrásokhoz, üzleti szolgáltatásokhoz, tanácsadáshoz való hozzáférése javuljon, az integrációs felkészítés sikeres legyen. Az említett határozatokban megfogalmazott feladatok teljesítéséről önálló jelentést mutattunk be az Orszá ggyűlés gazdasági bizottságának a központi támogatások jobb hasznosulása érdekében, a kkvkat érintő pályázatok utóértékelési rendszerének kidolgozásáról. A határozat 2003. december 31ig a kkvtörvény átfogó felülvizsgálatát is előírta, amelyet az előbb m ár megtárgyaltunk. A mostani vita tárgyát képező jelentés a kis- és középvállalkozások fejlődésének 2002. évi folyamatait mutatja be, ugyanakkor több kérdésben a 2003. évre is kitekint. A 2002. évet a kis- és középvállalkozások támogatásában egy sajátos ke ttősség jellemzi. A támogatási adatokban meghatározó módon még az előző kormány által indított, Széchenyitervként ismert pályázati támogatások jelennek meg. A jelenlegi kormány 2002 novemberében elfogadott kis- és középvállalkozásfejlesztési programja, a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program a támogatáspolitikában alapvető koncepcióváltást fogalmazott meg. Megint csak ismételni tudom a pár órával ezelőtt lezajlott vitát, hogy az SZVP eszköztárában a pályázati támogatások, vissza nem térítendő támogatás ok mellett hangsúlyosan megjelentek a vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló újabb finanszírozási konstrukciók. Ilyennek tekintem a négylépcsős hitelprogramot, ezen belül a mikrohitelt, a Széchenyikártyát, a midihitelt, illetve az Európahit elt, aztán ilyen a faktoringdíjtámogatási program, valamint a kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítésére irányuló programok. Így például “Az EU házhoz jön”, a multiplikátor pályázati felkészítő program szakmaspecifikus uniós felkészítés. Ezek kidolgozása 2003ban fejeződött be, de eredményeiről röviden, kitekintően beszámolunk ebben a jelentésben is. 2002ben is alkalmazásra kerültek a vállalkozásfejlesztés közvetett és közvetlen eszközei. A Széchenyiterv keretében, bár az előző évekhez viszo nyítva jelentős bővülés történt a támogatási kötelezettségvállalásban, a vállalkozóknak mégiscsak egy relatív szűkebb csoportja jutott állami támogatáshoz. Hogy mit értek a relatív szűkebb csoport alatt, azt a következő számokkal tudom illusztrálni. Míg a Széchenyiterv kkvpályázatai keretében 2001ben 2100, 2002ben 2358 pályázó jutott támogatási forráshoz, addig a Széchenyiterv utódjaként elindult Széchenyi vállalkozásfejlesztési program 2003. évi pályázatain keresztül önmagában több mint kétszer ennyi, 4509 nyertes pályázó tevékenységéhez, fejlesztéséhez tudtunk hozzájárulni. Ehhez adódik még hozzá az újonnan beindított pénzügyi konstrukciók mintegy 1112 ezres ügyfélköre, akiknek a finanszírozási forrásai 60 milliárd forinttal nőttek a korábbi állapoth oz képest. Az európai uniós csatlakozásra való eredményes felkészüléshez pedig ugyancsak közel 16 ezer vállalkozást segítettünk hozzá, a kiadványokról nem is beszélve, amelyek a vállalkozások még szélesebb köréhez jutnak el. A társadalmi és gazdasági esély egyenlőséget növelő intézkedéseink közé tartozott a fentieken felül, hogy pályázatainkban magasabb mértékű és összegű támogatásban részesültek a hét hátrányos helyzetű megyében megvalósuló projektek. Jelentős összegek jutottak a hátrányos helyzetű megyék p ályázatainak finanszírozására, valamint a roma kisvállalkozók piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatására. (15.30) A már említett kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben létrehozott kis- és középvállalkozói célelőirányzatból, a KK Cból 2002ben a központi pályázati rendszer keretében az előző évhez képest több, 2358 pályázat részesült támogatásban, közel kétszer annyi, összesen 24,8 milliárd forint értékben. A célelőirányzat ezenkívül más célok megvalósítását is szolgálta. Ezek
