Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2058 SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! A “kisvállalkozás” szó alig több mint egy évtizede még a szocialista nagyipar felbomlása, a spontán és vezérelt privatizá ció melléktermékeként jött létre, és gyakorta a kényszer szülte vállalkozási próbálkozásokat takarta. Napjainkra ez a kifejezés a helyére került; a szektor jelentősége a gazdaság növekedésében és a munkahelyteremté sben vitathatatlan. A mintegy 1 millió 150 ezer bejegyzett, illetve a mintegy 860 ezer ténylegesen működő vállalkozás megkerülhetetlen tényező a magyar gazdaság életében. A jelenleg érvényben lévő 1999. évi kis- és középvállalkozói törvényhez képest a haza i jogszabályi és szervezeti háttér azonban időközben megváltozott, a vállalkozói struktúra jelentősen átalakult, és közeleg az uniós csatlakozásunk időpontja is. 2002 áprilisában Magyarország csatlakozott az Európai Unió úgynevezett Kisvállalkozások Európa i Chartájához, vállalva, hogy a chartában megfogalmazottakkal összhangban, a kisvállalkozások igényeinek messzemenő figyelembevételével alakítja ki a hazai kis- és középvállalkozásfejlesztési politikát és a gazdasági környezetet. Az előttünk fekvő törvény javaslat célja a mikro, kis- és középvállalkozások kategóriáinak az európai normákhoz igazodó meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások és intézkedések meghatározása, vagyis olyan gazdasági feltételek kialakítása, amel yek biztosítják a versenyképesség növelését, az uniós követelményeknek történő megfelelést, és nem utolsósorban az uniós pénzek minél teljesebb igénybevételének lehetőségét. A törvényjavaslat új nagyságrendi kategóriákat állapít meg a mikro, kis- és közép vállalkozások vonatkozásában. A kkvk új fogalmi kategorizálását adja, szól a kkvk adatszolgáltatási metodikájáról, a kis- és középvállalkozási célelőirányzat támogatási céljairól, illetve formáiról, a kkvkal kapcsolatos állami, illetve kormányzati felad atokról, valamint a vállalkozásfejlesztési tanácsról. A ma érvényes definíciókhoz képest a törvényjavaslat két lépcsőben változtatja meg a jelenleg hatályos kkvméretkategóriákat, oly módon, hogy 2004. május 1jétől a jelenleg hatályos európai kkvméretkat egóriákat alkalmazza, majd 2005. január 1jétől az akkortól belépő új európai kategóriákat veszi át - nem is tehet mást. Mindez azt jelenti, hogy mintegy ezer, eddig nagyvállalkozásnak minősült cég kerül átsorolásra az új, növekvő értékhatárok alapján az ú j kkvkategóriákba, és ennek eredményeként mind a mikro, mind a kis, mind a középvállalkozások száma növekedni fog. Miközben a kkvkategóriák meghatározásául szolgáló alkalmazotti mérőszám változatlan marad, vagyis a mikrovállalkozásoknál kevesebb mint 1 0, a kisvállalkozásoknál kevesebb mint 50, a középvállalkozásoknál kevesebb mint 250 alkalmazotti létszám változatlan marad, addig mind az éves nettó árbevétel, mint a mérlegfőösszeg alapján meghatározott értékkategóriák határértékei nőnek. (13.00) Példá ul míg ma 700 millió forint éves nettó árbevétel a kisvállalkozói kategória felső plafonja, addig májustól ez 1,8 milliárd forintra, azaz 7 millió euróra, majd 2005. január 1jétől 2,6 milliárd forintra, azaz 10 millió euróra nő. Mindennek két következmény e lesz: egyrészt többen juthatnak hozzá az EU kiemelt módon kezelt kkvforrásaihoz, másrészt ezekért a pénzekért várhatóan nagyobb verseny lesz, még akkor is, ha bizonyos irányított pályázati kiírásokkal lehetséges lesz a legkisebbek, a mikrók mezőnyének v édelme a kategória legnagyobbjaitól, a nagyvállalkozókból frissen középvállalkozóvá változott cégektől. Nyilván nem célja a kormánynak, nem lehet célja a gazdasági tárcának a pehelysúlyúak ólomsúlyúakkal való egy ringbe engedése. Igazak azok az aggályok, a miket Domokos képviselő úr felvetett, azonban hozzá kell tenni egyrészt, amit elmondtam, hogy lesznek irányított lehetőségek, amivel pont ennek kívánja a kormány elejét venni. Másrészt azonban azt is figyelembe kell venni, tisztelt képviselőtársak, hogy az EUpénzek elnyeréséhez vannak bizonyos alapvető pályázati feltételek, amiket mindenkinek teljesíteni kell, tehát rossz esetben előfordulhat, hogy ha a kisvállalkozók ennek nem tudnak eleget
