Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - A foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1993 új munkahelyet teremtett. Pótlólagos forrásokat is biztosítottunk, mert erős igény volt a pályázatra. Úgy gondolom, hogy a tapasztalat ait érdemes lesz akár majd a foglalkoztatási bizottságnak is áttekinteni, amikor lezajlott a teljes időszak, vagyis kifutnak a bértámogatási időszak alól a támogatott munkahelyek, mert akkor lehet majd megnézni, hogy ez valóban stabilan mit jelentett a mun kaerőpiacon. (13.20) De szeretném itt jelezni, hogy azok az aggályok, hogy például kistelepülésen vagy rossz infrastruktúrájú településen lehete egyáltalán értelmezni a távmunkát, azt kell mondanom, hogy igen. Ma már a mobiltelefonok és laptopok világában nem a faxellátottságon múlik az, hogy egy kistelepülésen lehete távmunkát végezni vagy sem, nem azon múlik, hogy kiépítettünke oda egy közösségi információs pontot vagy sem, hiszen lényegesen többet tud ma már a technika annál, mintsem a vonalas infras truktúrához kellene alkalmazkodni. Ami a munkaviszony, polgári jogviszony problémáját illeti, még egyszer szeretném felhívni a figyelmet, úgy tűnik, hogy a szóbeli indoklásomnál talán nem volt egészen világos, de akkor most még egyszer szeretném elmondani, hogy ez a törvényjavaslat most a munkaviszonyban végzendő távmunkát szabályozza, és természetszerűleg nem tér ki a polgári jogviszonyban történő távmunka szabályozására. Ez most kifejezetten csak arról szól, hogy az egyébként a munka törvénykönyvében munk aviszonyban megfogalmazott alkalmazáshoz képest milyen speciális adottságokkal rendelkezik a távmunka, amit külön definiálni és szabályozni kell. Vagyis az összes olyan aggály, amit az ellenzéki képviselőtársak itt megfogalmaztak arra vonatkozóan, hogy itt nem tartalmaz szabályokat a polgári jogviszony keretében való alkalmazásra, azért nem, hölgyeim és uraim, mert nem erről szól a törvény. Arról szól, hogy milyen speciális szabályokkal kell kiegészíteni egyébként a munkaviszonyban való alkalmazást a távmun kások esetében. Erre ráadásul még előírja azt a szerződési kötelezettséget is, ami a függőséget kompenzálja, vagyis hogy kétoldalú megállapodás legyen az, hogy valakit távmunkában vagy nem távmunkában foglalkoztatnak. Ami ezzel összefüggésben a színlelt sz erződéses ügyeket illeti, itt megint csak nem vetődik fel, hiszen a színlelt szerződésekre vonatkozó szabályok ugyanúgy érvényesek, mint minden más munkaviszonyra vonatkozó szabályok esetében, és az, hogy valakit ténylegesen a szerződés címétől függetlenül , valójában ténylegesen munkaviszony keretében foglalkoztatnake vagy vállalkozói jogviszonyban, az természetesen nem egy elemtől függ. Önök is tudják, hogy nemcsak attól függ, hogy milyen helyen végzi azt a munkát, hanem azon is múlik, hogy kinek az eszkö zeivel, kinek az utasítására, az milyen technológiai folyamatba illeszkedik bele a munkáltató esetében, hogy egy megbízónak dolgozike az illető vagy sem, hogy az adott munkáltatónál hasonló munkakörben dolgozók esetében milyen szabályok érvényesek, hogy a költségviselés milyen, és nem sorolom tovább. Számos szempontja van annak, hogy amikor egy munkaügyi ellenőr vagy egy APEHellenőr egy ilyen jogviszonyt minősít, akkor mi alapján teszi meg ezt a minősítést. Mi ahhoz kívántunk a szabályozási javaslatban ti szta jogi feltételt biztosítani, hogy a távmunkában alkalmazottak esetében is pontosan megítélhető legyen, hogy ha az illetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor milyen kritériumoknak kell hogy megfeleljen. Ami a költségek elszámolásával kapcsolatos kri tikát illeti, hogy az miért kormányrendelet, arra szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy szinte valamennyi költségtérítés esetében kormányrendelet szabályozza a költségtérítések módját. Ilyen az utazásiköltségtérítés is vagy más eg yéb költségtérítések, nem lóg ki a sorból, ugyanúgy törvényi felhatalmazás alapján a kormány kap módot arra, hogy a költségek viselését és a költségtérítés kérdéseit szabályozza. Befejezésül, még egyszer néhány szót az adatvédelmi biztos észrevételével kap csolatosan, bár hozzáteszem, hogy természetesen készek vagyunk további egyeztetésre a bizottság keretein belül, és természetesen kétoldalúan az adatvédelmi biztossal is, de még egyszer szeretném elmondani, világossá tenni, hogy nem látunk problémát a jelen legi szabályozásban. Két adattartalommal kapcsolatosan tett észrevételt az adatvédelmi biztos, ez az iskolai végzettség, illetve szakképzettség,
