Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1956 kerüljön sor; tehát amikor már valamennyi tagállam letétbe helyezte a rati fikációs okmányokat, és amikor a szerződés ezzel életbe is lépett, ezt kövesse majd a zárószavazás. Szeretném röviden összegezni, hogyan tekint a kormány erre a történelmi sorsfordulót jelentő eseményre, hogyan tekint a kormány az ehhez vezető bizony másfé l évtizedes útra. Szeretném újból leszögezni - sokszor elmondtuk, de azt hiszem, nem lehet elégszer elmondani , hogy egy sok évtizedes álom teljesül be május 1jén a csatlakozásunkkal, amikor egyenjogú tagállamként csatlakozunk a fejlett demokratikus euró pai országok nagy családjához. Azt jelenti ez a csatlakozás, hogy az uniós döntéseknek - ahogy szokás mondani, a brüsszeli döntéseknek - eddigi elviselőiből, tudomásul vevőiből e döntések részeseivé, alakítójává válunk. Nagyon fontos aláhúzni, hogy Magyaro rszág érdekérvényesítési lehetőségei jelentősen kibővülnek az Unió tagjaként, a globális folyamatokra egy tízmilliós ország nem bírna semmilyen befolyással. Egy olyan közösség egyenjogú, egyenrangú tagjaként, amely 25 tagú közösség bruttó nemzeti össztermé ke azonos az Amerikai Egyesült Államokéval, amely közösség a világ legnagyobb egységes piacával, 450 milliós egységes piacával rendelkezik, ennek a közösségnek a tagjaként Magyarországnak igenis lesz lehetősége akár a globális folyamatok alakítására is. Me ggyorsul Magyarország fejlődése, hiszen minden eddig csatlakozó olyan ország, amelynek fejlettségi szintje a csatlakozás pillanatában elmaradt az uniós akkori átlagtól - hívták ezt akkor közös piacnak vagy Európai Gazdasági Közösségnek, vagy Európai Közöss égnek, a fejlődés során nevet is változtatott, ahogy az integráció egyre mélyült, úgy változott a neve is ennek az integrációs szervezetnek, és úgy terjedt ki a hatóköre is , nos, ezek az országok mind jelentősen felzárkóztak a fejlettségi átlag közelébe, sőt van olyan ország is, Írország, amely azóta már kicsit meg is haladta az átlagos fejlettségi szintet. Vagyis fontos hangsúlyozni, hogy nincs olyan ország, amely rosszul csatlakozott volna, nincs olyan ország, amely hátrányosan csatlakozott volna. Azt g ondolom, hogy lenézi a magyar nép tehetségét, szorgalmát, alkotóerejét az, aki azt gondolja, hogy Magyarország lesz az európai integráció történetében az első és utolsó egyetlen ország, amely rosszul csatlakozik, amely a csatlakozás eredményeként rosszabb helyzetbe kerül, mint előtte volt. (10.00) Aki azt mondja, hogy valamivel több érv szól a csatlakozás mellett, mint ellene, az nagyon messze jár a valóságtól, mert én azt gondolom, hogy a csatlakozás ellen egyetlen érv nem hozható fel, egyetlenegy olyan do log nincs, amiben jobban járnánk, ha kívül maradnánk az Európai Unión. Egyébként sem lehet a csatlakozással járó jogokból és kötelezettségekből egyeseket kiragadni, csak az egészet lehet mérlegelni, és nincs olyan érv, amely azt mondja, hogy Magyarország j obban járna, ha egyedül lenne, és így, egyedül próbálna helytállni a globális verseny körülményei között. Igen, meg fog gyorsulni az ország fejlődése, megkezdődik Magyarország felzárkózásának folyamata. És szeretnék itt egy közkeletű félreértést is eloszla tni. Igen, nagyon sok lemondással, áldozattal, de talán jobb szó, ha azt mondom, hogy nagyon sok munkával jutottunk el a csatlakozás küszöbéig. Nagyon sok mindent meg kellett csinálni, de minden ilyen lépés nem az Európai Unió kedvéért történt. Ha a szigor ú környezetvédelmi normákat alkalmazzuk, azt nem az Unió kedvéért, azt a saját magunk javára tesszük. Ha az Európai Unió például nem engedi azt, hogy az ivóvíz arzéntartalma magasabb legyen, mint az uniós szabványok, normák szerinti, ez nem valamiféle gono szság, ez nem a magyar fogyasztók, a magyar emberek ellen irányuló dolog, hanem arra szolgál, hogy egészségesebb legyen az ivóvíz. Igen, persze ez költségekkel jár, mint minden korszerűsítés, ez is költségekkel jár. A különbség az, hogy ha kívül maradnánk, akkor ezt egyedül kellene megoldanunk, az Unióhoz csatlakozva ehhez és minden más dologhoz, megoldandó feladathoz az Uniótól támogatást kapunk. Ez a különbség, hogy az Unió tagjaként vagy kívülálló országként próbálunk egy modern, korszerű, fejlett Magyar országot teremteni.
