Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1957 És fontos az is, hogy Magyarország állampolgárai az Európai Unióhoz csatlakozva annak állampolgáraivá is válnak, és ez nagyon sok lehetőséget nyit meg az idősebb és a fiatalabb generációk számára: a szabad tanulás lehetőségét az Unió bá rmely tagállamában, ugyanolyan feltételekkel, mint az ottani állampolgároknak; egy átmeneti időszak után, amelyről most nagyon heves, kemény viták folynak, a szabad munkavállalás lehetősége, a vállalkozásalapítás lehetősége, az utazástól a letelepedésig te rjedő szabad mozgás lehetősége. Nos, mindez olyan előnyökkel jár, amelyekről az idősebb generációkhoz tartozók bizony két évtizede még nem is álmodhattak, és ami az utánunk következő generációk számára már teljesen megszokott dolog lesz, és ez így van jól. Növekszik a csatlakozással a magyar külpolitika mozgástere. És szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a szomszédságpolitika, amelyet a magyar kormány folytat, az hajszálpontosan illeszkedik be az Európai Unió tágabb Európa, “wider Europe” koncepciójába, amelynek az a célja, hogy az Uniót vele baráti viszonyban álló országok gyűrűje vegye körül. Ugyanis a helyzet úgy néz ki, hogy az Unió új szomszédai zömmel Magyarország szomszédai. Négy olyan ország is a szomszédunk, amely nem csatlakozik velünk együtt az Unióhoz, Horvátország és Románia, amelyek a 2007es csatlakozásban bíznak, amit mi támogatunk, valamint SzerbiaMontenegró és Ukrajna, amelyek csatlakozásáról egyelőre nem esik komoly formában szó, hiszen semmiféle tárgyalás ezzel kapcsolatban nem kezdődö tt. Pillanatnyilag a helyzet úgy áll tehát, hogy négy szomszédunk lesz az Unión kívül. A mi szomszédságpolitikánknak természetesen illeszkednie kell az Unió szomszédságpolitikájába, nekünk ugyanaz a célunk, hogy velünk baráti viszonyban álló országok legye nek a szomszédaink, ezért dolgozunk, ezt erősíti a határon átnyúló együttműködés, ezt erősítik az államközi, de akár még a civil kapcsolatok is, a gazdasági együttműködés, a tőkebefektetés és az együttműködésnek számos más formája. Azt gondolom, ez nagyon előnyös Magyarország számára, és előnyös a szomszédok számára, segíti az ő felzárkózásukat, az integrációhoz való közeledésüket, azt, hogy egyszer majd ők is - előbb vagy később - az integráció tagjává váljanak; és segíti a térség stabilitását. Az Európai Unió - sokszor elmondjuk - egy értékrendet is jelent. Ezek az értékek a demokrácia, a társadalmi igazságosság és egy sor más érték, ami nagyon fontos és stabilizáló jellegű értéket jelent. És ha arra gondolunk, hogy milyen atrocitások következtek be pár hé ttel ezelőtt Koszovóban, hogy milyen veszélyek leselkednek még ennek a térségnek a stabilitására, akkor azt mondom, nagyon is fontos dolog. És ma úgy adódott, hogy nem sokkal ezelőtt a NATO bővítéséről beszélhettem egy napirend előtti felszólalásra adott v álaszban. Most hadd szóljak arról, hogy az Unió bővítése és az Unió szomszédságpolitikája bizonyos értelemben még előnyösebb is, mert a NATO főleg arra képes, hogy egy kirobbant, egy megelőzni nem tudott konfliktus után kikényszerítése a békét, az Unió arr a képes, hogy megelőzze a konfliktusok kirobbanását, hogy éppen ezzel az értékrenddel stabilitást teremtsen ebben a nagyon sok vihart megélt térségben. És ha szomszédaink csatlakozását nézzük, nem lehet elfelejtkezni arról, hogy ez azt is jelenti, hogy a m agyar nemzet határmódosítás nélküli, békés, az európai integráció keretében történő újraegyesítése is megvalósul nyolc évtized után; egyelőre a Szlovákiában és Szlovéniában élő magyarokkal, nemsokára reményeink szerint a Romániában, illetve Horvátországban élő magyarokkal is. És ahogy az integráció tovább folytatódik, előbbutóbb eltűnnek a határok, azok a határok, amelyek éppen a magyarságnak okoztak az elmúlt nyolc évtized történelme során nagyonnagyon sok fájdalmat. Ez is hozzátartozik, tisztelt Ház, az Unió bővítéséhez, annak hatásaihoz, ez is hozzátartozik mindennek Magyarországra gyakorolt hatásához. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a kihirdetésről szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Arra kérem a tisztelt Házat, az ellenzé ki oldalt, hogy fontolja meg a csatlakozást ahhoz az országgyűlési határozati javaslathoz, amelyet a miniszterelnök úr fogalmazott meg az elmúlt héten Brüsszelben, az Európai Unió csúcsértekezletét követően, ami nem szól másról, mint arról az egységről, ar ról a nemzeti összefogásról, amely elvezetett idáig. Hiszen az, amit elértünk - sokszor
