Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 29 (136. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár:
1889 Az az e) pontig menő programterv, ami az alapelveket fixá lja, tulajdonképpen elfogadható lett volna, ha elindul emellett a tárgyalás, és a januárban ebben az anyagban ígéret szerint megjelenő rendeletkibocsátás eszerint történik. De nem ez történt, és a jelenlegi helyzetértékelés már előrevetítette az, ahogy ért ékeltük a költségvetés időszakát. (19.40) Mert igaz az, hogy a gyógyszerkassza mint olyan, 2002ben 209 milliárd forint volt, 2003ra 217 milliárd volt a tervezet, a teljesülés ennél magasabb volt. A 2003as évnek a tényleges teljesülése 239 milliárd után - mert ez volt a megemelt kassza - 251 milliárd lett. Ehhez a 251 milliárdos teljesüléshez és az 5 százalékos áfához milyen költségvetést terveztek és fogadott el a parlament? Kérem, 239 milliárdot, 12 milliárddal kevesebbet akkor, amikor 5 százalékos áfa került a rendszerbe! Ezek után jogos volt ez a tervezet tavaly ősszel, ami azt mondta ki, hogy csak korlátozottan lehet a lakosság terheit emelni, és emiatt a gyártókat önmérsékletre kell szorítani, lehetőség szerinti árváltozás nélkül. Kérem, ne feledje s enki, 2004. január 1jén nem történt árváltozás, sőt kétszázegynéhány vényköteles szervnél az ár csökkent. Tehát szembesülnünk kell azzal, hogy az a pont érvényesült, ami szintén ebben a programban van, ami úgy szól, hogy a támogatási rendszer orvos szakma i kimunkálására illetékes bizottság bevonásával sor kell kerüljön. Igen, erről szól a mai valóság, hogy megtörtént az a változtatás, ami az átsorolások miatt és az áfaváltozások miatt a lakosság terheit jelentősen növelte. Most itt állunk, és két olyan jav aslatot végül is a bizottság nem ajánlott elfogadásra, ami államszocializmust idéző árbefagyasztással indítana. Nem lenne ez baj, ha világosan lehetne azt látni, hogy megvan az a programterv, amivel a gyártókat, a forgalmazókat és a gyógyszerészeket, a kis kereskedelmet is valahol rendbe lehetne tenni. Át kell gondolni, én nagyon örülök a bizottság döntésének, és annak is örülök, hogyha a tárca megtalálja azokat a vezető elveket, amelyek mellett rendezni lehet a gyógyszerár kérdését. A gyógyszerár nagysága a z összköltségvetéshez viszonyítva hihetetlen nagy összeg, mert ha a lakossági hozzájárulást is hozzávesszük, akkor a lassan egybilliós költségvetésnek ez egy 300350 milliárdos része. Igen, ez azért ilyen nagy, és azért arányaiban Nyugaton kevesebb, mert n álunk az egészségügyre fordított összeg a jelen pillanatban fele az Európai Unió átlagának. Valahol az a konszenzuskeresés, ami megindult, és amiben ahogy az ember látja azt az európai deklarációt, amit Medgyessy Péter miniszterelnök úr beterjesztett, azt a programcsomagot, amit a Fidesz is magáénak vall, és támogatást szeretne kapni hozzá, végre megegyezésre juttat minket, megtaláljuk a módját, hogy a központosított jövedelmekből hogyan tudjuk biztosítani azt a 67 százalékot, amelyre szükség van, és megta láljuk az egyéb jövedelemtulajdonosok becsatornázásának a módját is, és akkor kiderül, hogy az a 350 milliárd nem is egy olyan nagy összeg, de ezt biztosítani kell ahhoz, hogy Magyarország lakossága legalább a gyógyszerekhez hozzájusson, nem sorbaállással, nem előjegyzés szerint és előjegyzési rendszerben. Bízom benne, hogy ki tudunk munkálni egy jobb ármegállapítási rendszert is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Vojnik Mária államtitkár asszonynak. DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úrék által beadott és az egészségügyi biz ottságban támogatást kapott indítvány, amely a költségvetési bizottságban nem talált támogatásra, igazi megkerülése a problémának. Az a gond vele, hogy nem ad választ azokra a kérdésekre, amelyek ma a gyógyszerügyben a támogatási kérdésekben igazából vizsg álatra szorulnak. A javaslataink magukban foglalják a megfelelést az Európai Közösségekben a Tanácsnak az 1988. évi december 21ei irányelvére, amelyet az emberi felhasználásra szánt