Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 29 (136. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz):
1888 biztosítaná valóban a zt, hogy a rászorultsági elv is figyelembe legyen véve, és valóban az eredeti célt szolgálja a jól meghirdetett, de valójában ellentétes eszköz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Gógl Árpád képviselő úrnak, Fidesz. DR . GÓGL ÁRPÁD (Fidesz) : Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a törvény, amely a jogharmonizációs célt tűzi ki maga elé, nyilván összetett és klasszikus salátatörvény. Ezt a fogalmat ismerjük '95 óta, mert akkor került előszö r a parlament elé egy olyan összetett, több helyen megnyitott törvénycsomag, amely megkísérelt valamit szabályozni egy menetben. (Mécs Imre: Jól eltanultátok tőlünk!) Igen, én azt hiszem, tanulékonyak vagyunk. Én köszönöm Mécs képviselőtársam megjegyzését, csak én arra is emlékszem, amikor e tanulási folyamatban kritika ért minket, és ígéretet kaptunk arra, hogy ez soha többet nem fog előfordulni, nehogy eltanuljuk majd 2006tól vagy folytassuk. Nem hoztam volna szóba még a nevet sem, csak az időpontot mond tam el. Elmondtam azért, mert ennek a törvénymegnyitásnak kétségtelenül van egy olyan eleme, amiről itt már tárgyaltunk, ami egy kitüntetett közszolgáltatásnak a működőképességéhez szükséges, ez a kitüntetett közszolgáltatás az egészségügyi szolgáltatás. A z egészségügyi szolgáltatásunkban pedig van egy olyan elem, ami a bajmegállapításon túl az orvoslás lehetőségét adja, és nyilván ezek a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök. Itt ma már az előző egészségügyi csomag kapcsán elhangzott, hogy a kasszák m ozgása, annak az uralhatatlansága, tervezhetetlensége milyen hosszú folyamat, és eddig még nem nagyon sikerült megoldani senkinek sem. Az a két pont, ami bekerült szinte szó szerint, és amellyel foglalkozott az egészségügyi bizottság is, és valóban úgy íté lte meg, hogy újra kell gondolni, az az, aminek kapcsán szeretnék néhány dologra kitérni; teszem ezt azért, mert az árképzésnek az ilyetén módja nem újdonság. 2000 nyarán, július 1jén volt módom, akkor még miniszterként javasolni, hogy vezessük be a hatós ági árat. Pici különbség az akkori és a mostani helyzet között annyi, hogy akkor négy pontból álló ajánlást adtunk a gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak, azt kértük tőlük, hogy gondolkodjanak a pozitívnegatív lista lehetőségén, az árvolumenmegállapodá s beépíthetőségén, és gondolkodjanak azon, hogy a WHOnak az alapszolgáltatási listáját hogyan lehet alkalmazni egy teljes hozzáférést biztosító alkotmánnyal és ilyen hagyománnyal rendelkező országban. Decemberre megszületett az a megállapodás, amire építe ni lehetett egy hosszabb távú rendszert, és a szakmától is megrendeltük mindazt, ami a szakmai megalapozottságát is lehetővé tette. Nem mulaszthatom el, be kell valljam, azt, hogy mi volt a kritikája ebben a Házban akkor egy vezérszónoknak a szocialista ol dalról, úgyhogy most szó szerint föl fogom olvasni ezt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Helyes!) Ez úgy szól, hogy “Nincs átlátható és kiszámítható gyógyszertámogatási rend, a szereplők között nincs párbeszéd,” - visszautalok az előzőekre, amiket mondtam - „van viszont az államszocializmust idéző árbefagyasztás (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az anyja kötényét!) , van viszont lakossági tehernövekedés.” (Domokos László: Naná! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mi az, hogy!) “Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.” Kérem, ez 2000. október 15én hangzott el ebben a Házban. Az elmúlt évben a tárca megkísérelt fölkészülni arra, hogy a 2004. évi gyógyszertámogatási és ártárgyalási pozíciókat elemezze. Van a kezemben egy anyag, ez a tárca anyaga, tehát ez egy elmúlt évi anyag, amely, ha úgy történik, ahogy ebben az anyagban leírták, akkor nem állnánk ott ma, 2004 márciusában, ahol állunk. A 2. oldalán egy ilyen mondatot olvasunk: “Cél: a lebegtetési rendszer hatályon kívül helyezését követő működés biztosítása.” Ez a leb egtetési rendszer azt takarja, hogy a három évre szóló megállapodás, amit elég nehéz volt keresztülvinni, arról a tárca anyaga kétségtelenül elismeri, hogy lebegtetve lett, és nem lett érvényesítve.
