Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF
185 árun vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzésh ez szükséges adatokat, az áru pontos megnevezését, gyártójának vagy forgalmazójának nevét, címét, a származási hely megjelölését, valamint minden egyéb olyan adatot és információt, amely a fogyasztó számára fontos az áru tulajdonságainak és használatának m egismeréséhez. A mostani javaslat ehhez az eddig is érvényben lévő és érvényesített fogalomkörhöz annyit tesz hozzá - mint ez is egyébként már elhangzott , hogy ezentúl az egyesült gazdasági térségen belüli, tehát az EUtagállamok plusz a még megmaradt EF TAtagállamok gazdasági térségén belüli országból származó árun csak azt kell föltüntetni, hogy európai uniós országban készült termék. Kivéve, ahogy erről már szintén szó esett, ha egyegy országimázst megjelenítő termékről van szó - mondjuk, a herendi po rcelánról vagy hasonlókról ; akkor föl lehet tüntetni, hogy ez magyar termék. A harmadik országból, tehát a külső térségből származó árun kell továbbra is feltüntetni a származás szerinti országot. Továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatos figyelmeztet ések is megjelennek ezentúl a címkén. A békéltető testületről fontos annyit tudni, hogy a hatósági, bírósági fogyasztói jogvitán kívül van egy nagyon fontos EUkonform fogyasztói vitarendező fórum. Ez a békéltető testület, amely mind a vállalkozásoknak, mi nd a fogyasztóknak kedvezőbb feltételeket teremt a viták rendezésére, mint a hosszan elhúzódó, költséges bírósági eljárás. Ez az intézményrendszer az EU szabályozásán és gyakorlatán alapul, s a fogyasztóvédelmi törvény alapján 1999. január 1jétől működik Magyarországon, ugyanakkor működését a vállalkozások még kevéssé ismerik tulajdonképpen, főleg nem ismerik fel teljeskörűen annak előnyeit. A békéltető testület a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, melynek célja a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek közötti vitás ügyek egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, egyezség hiányában pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében. Az előttünk lévő törvényjavaslat, miközben a békélte tő testület területi szervezésére, illetve működtetésének elhelyezésére nem tér ki - mint arról már szintén szó esett , egy küszöbönálló közigazgatási és területszerzési reform keretein belül fog ez rövidesen megoldódni. Változást hoz ez a békéltető testü letek működésébe annyiban, hogy a náluk kezdeményezett eljárás ingyenessé válik, és az eljárás egyidejűleg csak egy helyen indítható, szemben azzal, ami eddig történt, illetve most is gyakorlatban van. A békéltető testületek a fogyasztói jogviták peren kív üli, gyors, hatékony és főleg olcsó elrendezésében egyre nagyobb szerepet játszanak, hiszen információink szerint míg tavalyelőtt 300 ilyen ügy került a békéltető testületek elé, tavaly már 700, és ez a tendencia extrapolálhatóan folytatódni fog. A Szabad Demokraták Szövetségének véleménye az, hogy az előttünk lévő törvénytervezet megfelel a várakozásainknak, és azt teljes mértékben támogatni tudjuk. Három kis, talán apróbb jelentőségű módosító indítványt fogunk a törvényjavaslat részletes vitájáig benyújta ni, ezzel kívánjuk még jobban tökéletesíteni az előttünk lévő törvényjavaslatot. Az SZDSZ tehát támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Most pedig megadom a szót Pettkó Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr! PETTKÓ ANDRÁS , az MDF részéről: Köszönöm a szót. Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A tisztelt Ház elé egy olyan törvényjavaslat került, amelyiknek szinte biztosra vehető az elfogadása, mivel a törvény hatályba léptetése az Európai Unióval kötött szerződésünk kötelezettségvállalásából
