Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
1745 hangzott el a törvény alapján létrejövő kistérségi társulással kapcsolatban, hogy tudniillik az sérti az önkormán yzati autonómiát, és az ellentétes az önkormányzatiság elvével. Szemünkre vetették azt is, hogy a javaslatok lényegét az önkormányzatok nem ismerték, csak általánosságban tájékoztattuk a korszerűsítés elveiről a helyhatóságokat - ezek súlyos érveknek halla tszanak, de nem állják meg a helyüket. Az általunk benyújtott javaslat ugyanis nem érinti a szabad társulás általános elvét. Kizárólag, kivételesen, és csak törvény írhatná elő többcélú kistérségi társulás létrehozását, a térségi feladatok hatékonyabb mego ldása érdekében, az arányos állami támogatás biztosításával egyidejűleg. Úgy vélem, hogy Európa számos országában, például Franciaországban, Olaszországban, Németországban, egyes tartományokban erősen rácsodálkoznának a mi ellenzékünkre, és arra, hogy szer intük ők, mármint a franciák, olaszok, németek szovjet típusú tanácsrendszert építenek, mert hasonló elvek alapján működtetnek társulásokat, mint ahogyan mi tervezzük most ebben a törvényjavaslatban. De értem én, képviselőtársaim, az üzenetek lényegét: az önkormányzatok szabadságát, kivívott autonómiáját sokan féltik, és nem kell mondanom, én ezzel azonosulni tudok. Soha nem nyújtanék be olyan törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság Országgyűlésének, amely csorbítja az önkormányzatok autonómiáját. Tisztelt O rszággyűlés! Elképzeléseink kialakításakor végig támaszkodtunk a helyi önkormányzatokra, a legszélesebb nyilvánosság előtt formáltuk a benyújtott javaslatokat. A már idézett IDEAfüzetekben is részletekbe menően taglaltuk a lehetséges megoldásokat, bemutat tuk az előnyeit, hátrányait. A kiadványt eljuttattuk minden önkormányzathoz; a regionális és kistérségi tanácskozásokon megvitattuk az érintettekkel; az érdekszövetségekkel folyamatosan konzultáltunk, többször egyeztettünk, az észrevételeiket figyelembe ve ttük. Mindezek egyértelműen igazolják, hogy soha ilyen széles nyilvánosság előtt nem zajlott reform előkészítése, tehát nem nagyon tudok ezekkel a negligáló hozzászólásokkal mit kezdeni, de szeretném jelezni, hogy türelmes és kitartó vagyok ebben a kérdésb en is. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy a sokat hangoztatott konstruktivitás az ellenzéki oldalon kimerült a kritikák hangoztatásában. Úgy látszik, érdemi javaslatok megfogalmazására nincs elegendő erő. Érthetőek számomra ugyanakkor azok az aggodalma k, amelyek arról szólnak, hogy a kistelepülések ellehetetlenülnek, ha kényszertársulásba szorítják őket. És persze az is igaz, amit Sisák képviselő úr említett, hogy időszerű az önkormányzati rendszer komplex felülvizsgálata. Én itt most Bóka István észrev ételére reflektálva azt is el tudom fogadni, hogy minden reformszerű lépés finanszírozási hátterét is meg kell teremteni. Gémesi képviselő úr hangoztatta, hogy a kistérségi közigazgatási szint megteremtése csak úgy fogadható el, ha több pénz kerül a rendsz erbe. Szó se róla, erről én is így gondolkodom. Tökéletesen egyetértek Kovács Zoltán megfogalmazásával, aki kijelentette: a Fidesz érdekelt abban, hogy létrejöjjön egy komplex kistérség, amely jó önkormányzati finanszírozási reformmal párosul. Viszont szer etnék néhány homályt eloszlatni, először is: a százhatvannyolc statisztikai kistérség kijelölése szükséges volt, mindenekelőtt azért, mert ezt az Európai Unió számára is be kell jelenteni. (15.50) Szükséges volt, hogy Magyarország teljes egészét lefedő, eg yértelműen körülrajzolt kistérségi térkép jöjjön létre. Természetesen a mindenkori kormányok az európai szabályok szerint növelhetik a kistérségek számát, változtathatják a határokat. A másik ilyen típusú észrevételem arra a kitételre vonatkozik, hogy a ki stérség üres doboz lenne, mert nem derül ki, milyen feladatokat és hatásköröket kapnának; de csak addig, kedves képviselőtársaim, amíg a parlament nem dönt a hatáskörükről. Javaslom tehát, döntsünk, hogy ne maradjon a 168 doboz üres. Teljes mértékben pozit ívan tudok viszonyulni azokhoz az észrevételekhez, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy folytassuk a komplex kistérségi modellkísérleteket, és dolgozzuk ki a
