Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
1746 finanszírozási reform alapjait. Azonosulni tudok azzal, hogy segítsük a hátrányos helyzetű vag y leszakadó kistérségeket. Pozitívan tudok viszonyulni ahhoz, hogy keressük a módját az iskolafenntartás, az egészségügyi kistérségi rendszerek kialakításának, illetve fejlesszük minden kistérségben az okmányirodákat, az államigazgatás más intézményeit; és azzal is, hogy legalább a kistérségi szinten csökkenjen az országban meglévő nagy területi különbség a közszolgáltatások minőségében. Egyetértek azzal, hogy minden erőnkkel támogassuk a kistérségek településeinek összefogását, együttes feladatellátását mi ndazon területeken, ahol egyenként nem boldogulnak. Egyetértek azzal, hogy ösztönözzük a kistérségi szintű helyi döntéshozatalt, és végül azzal is, hogy ha a választott régiók létrejönnek, amikor a választott régiók létrejönnek, azok erős városokra és nagy on erős, jól szervezett kistérségekre épüljenek. Mindezeket a tanulságokat köszönöm. A kormány nevében kijelenthetem, minden olyan módosító indítványt készek vagyunk elfogadni, ami előnyt jelent a kistérségeknek. Ami jó a kistérségeknek, a kistelepülésekne k vagy a nagyvárosok térségeiben élőknek, az jó a kormánynak is. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most az előre bejelentett képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. A j elentkezettek közül többen nincsenek a teremben, ezért nem biztos, hogy az eredeti sorrendben tudom szólítani a jelentkezőket. Úgy látom, Kovács Zoltán úr nincs itt, Kosztolányi Dénes úr viszont itt van, úgyhogy elsőként neki adom meg a szót. DR. KOSZTOLÁN YI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Asszony! Önkormányzati bizottsági ülésünk volt, együtt a szocialista képviselőkkel, azért igyekeztünk átérni, hogy a folytatólagos általános vitán részt tudjunk venni. Hiszen, t isztelt Országgyűlés, három törvényjavaslat tárgyalása van folyamatban, azért három, mert szükséges része az előterjesztésnek az, hogy az alkotmányhoz is hozzányúljunk ebben a kérdésben. Az első probléma, amit feszegetni szeretnék, éppen ez a kérdés. A mag am részéről, lévén 1949ben születtem, én talán szerethetném is az alkotmányt (Dr. Géczi József Alajos nevet.) , de az a helyzet, hogy ez az alkotmány, hála istennek, már egyetlen szavában nem az, amit '49ben az akkori moszkvai minta alapján a diktatúra me ghozott. Ugyanakkor nekem az alkotmányról önmagában az a véleményem, hogy talán azt a számot el kellene felejteni, amilyen számozással ő még a törvénytárakban szerepel, hiszen az alkotmány a legfontosabb alapvető jogszabályunk, tehát elég lenne azt mondani , hogy az alkotmány, és el lehetne hagyni az “1949es XX. törvény” megnevezést, amit volt szerencsém hallani többször úgy, pár évtizeddel ezelőtt, hogy 1949es “ikszikszes” törvény, és nem viccből mondta, aki a tanácsnál dolgozott, és ezt komolyan is gond olta. (Dr. Géczi József Alajos: A negyvenkilenc nem jó szám a magyaroknak!) A helyzet viszont az, hogy nagyon keveset szóltunk az előző héten arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy alkotmánymódosítás történjék. Az szükséges, hogy egy terület teljes egésze va gy vadonatúj formában kerüljön meghatározásra, de mindenképpen a társadalmi viszonyok, a berendezkedés, vagy egy olyan struktúrának a teljes megváltoztatása igényelje az alkotmánymódosítást, amivel szemben most azt tapasztaljuk, hogy csak egy részét, egy k is töredékét kívánja módosíttatni a Belügyminisztérium. Arra gondolok, hogy helye lenne az alkotmánymódosításnak abban az esetben, ha az úgynevezett közigazgatási reform egésze igényelné ezt az alkotmánymódosítást. Ha majd készen lesz a közigazgatási refor m, amiről úgy gondolom, hogy még előkészületi stádiumnál talán második szakaszba lépett, de természetesen szó sincs arról, hogy a teljes közigazgatási reformról most tárgyalni tudnánk, akkor lenne szabad hozzányúlni az alkotmánymódosításhoz. Ez az egyik in doka annak, hogy itt a kistérségekkel kapcsolatosan az a problémám, hogy önmagában véve az alkotmány
