Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1578 Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottsági előadók fölszólalásainak végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Közben kétperces felszól alásokra nem lesz lehetőség. Az MSZP az álláspontját két vezérszónok útján kívánja ismertetni. Ennek megfelelően először megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. KORÓZS LAJOS , az MSZP képviselő csoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! A jogharmonizációs feladatokat illetően a szociális területen négy olyan kérdéskört szeretnék említeni, amelyeket érintőlegesen államtitkár asszony is említett. Mégpedig a pénzbel i ellátásokkal kapcsolatos jogharmonizációs feladatokról szeretnék röviden néhány mondatot mondani, a szociális szolgáltatásokról, a családok támogatásáról és a fogyatékossági támogatással kapcsolatosan. Nem kívánom megismételni azokat a paragrafusokat, am elyekre hivatkozva ezen feladatainkat el kell rendezni, hiszen itt nagyon sok számmal találkozhatunk, és úgysem jegyzi meg senki. A közösségi jogban, amire több alkalommal is hivatkoztak már az elmondottak kapcsán, nem elvárás a szociális védelmi rendszere k harmonizációja, e tekintetben a tagállamok szuverenitása biztosított. Ebből következően az egyes ellátások jogosultsági feltételeit a jogharmonizációs kötelezettség nem érinti, a cél a munkaerő szabad mozgásának biztosítása, ahogy itt ezt többen említett ék. Az alapszabadság érvényesülését többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinációja segíti azáltal, hogy olyan eszközöket teremt, tehát itt az eszközteremtésről van szó, amellyel a tagállamok szociális biztonsági rendszerei között kapcsolat, átjárhatóság jön létre. A szociális biztonsági rendszerek koordinációján túlmenően a munkaerő szabad mozgását a foglalkoztatottak esetében az adott tagállam polgáraival való egyenlő bánásmód követelményeinek előírásaival is segíti az Európai Unió jogrendsz ere. Tehát az említett közösségi állásfoglalás egyik cikkelye, ez a 7. cikkely és annak is a (2) bekezdése szerint valamely tagállam másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális kedvezményeket élvez. A szo ciális előny fogalmát az Európai Bíróság nagyon szélesen értelmezi, ezt mindenképpen meg kell említenünk. Az esetjog alapján előnynek kell minősíteni minden olyan juttatást, kedvezményt, amely a munkavállaló és családja szociális integrációját segíti. A sz ociális ellátásokra való jog a munkavállaló mellett a vele együtt élő, akár harmadik országbeli közeli hozzátartozóit - házastárs, 21 éven aluli gyermek, felmenő rokon - is megilleti. Itt egyetlenegy mondatot szeretnék ehhez fűzni, hiszen számtalan olyan p élda lehet, ami persze életszerű most már évek óta. Tételezzük föl, hogy egy jelenlegi európai tagállamban lévő vállalat Magyarországon létesít gyárat, üzemet, és ideküldi a maga menedzsmentjét, a menedzsment hozza magával a családját, de a gyermekük esetl eg egy harmadik országban tanul, mondjuk, felsőoktatási intézményben. És ez lehet fordítva is, hiszen magyar szakemberek, mérnökök, menedzserek dolgoznak európai tagállamokban, és a tagállamokba költöztetik a családjukat, és esetleg ösztöndíjat nyer a gyer mekük egy harmadik országba. A szociális ellátásokra való jogosultak személyi körének bővülése egyenlő bánásmódot biztosít a tagállamokban a hazánkban dolgozó munkavállaló és családtagjai számára. Ezáltal elősegíti a társadalmi integrációt, ahogy említette m. A módosításnak, ami miatt sokan aggódnak, a felmérések szerint a magyar lakosságot érintő közvetlen társadalmi hatása nincs az elmondottak szerint. A szociális szolgáltatások tárgykörében a módosításnak a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokra v onatkozó része nem tartozik a szociális biztonsági koordináció hatálya alá, ebből adódóan a 2001. évi jogharmonizációs módosítás sem érintette. A csatlakozást követően két területen felmerül a szabályozás áttekintésének szükségessége, egyrészt kapcsolódva a személyek szabad áramlásával összefüggő rendelkezéshez, másrészt lehetővé kell tenni a szolgáltatásnyújtás szabadságát a szociális szolgáltatások vonatkozásában. A törvény személyi hatálya a szolgáltatások tekintetében jelenleg a magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi
