Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HAVAS SZÓFIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1579 igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre terjed ki. Az intézkedés társadalmi hatásainak vizsgálata köréb en a jelenlegi információk alapján csak egyedi esetben, néhányszor került sor jelenlegi tagállami állampolgár esetében szolgáltatás igénybevételére. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján érezhető költségvetési kihatása ennek az intézkedésnek se m várható. A családtámogatások kapcsán a tagállami szociális biztonsági rendszerek koordinációját megvalósító és a nemzeti jogrendszer részévé váló idézett tanácsi rendelet, valamint a végrehajtási szabályokat az idézett másik EGK tanácsi rendelet alapján az univerzális családi ellátásokra is ki kell terjeszteni. Itt fontos megemlíteni, hogy mely ellátásokról van szó. Egyrészről a családi pótlékról, másrészről a gyermekgondozási segélyről, harmadrészről a gyermeknevelési támogatásról. Arról van szó, kedves képviselőtársaim, hogy ezen támogatásokra az igényjogosultságot eleve azzal szerzi meg valaki, hogy az Európai Közösség tagja, a belépni szándékozó országban kíván dolgozni, letelepedni, ezzel szerzi meg jogosultságát. A törvény személyi hatálya két másik ponton is módosul. A megváltozott idegenrendészeti szabályozás a jogszerűen Magyarországon tartózkodási jogcímek között új fogalomként kezeli a letelepedési engedélyt. Régen nem volt használatos ez a definíció, amit a menekülti státus és a bevándorlási eng edély mellett a családok támogatásáról szóló törvényben is nevesíteni szükséges. Ezért szükségeltetett ennek a paragrafusnak a beemelése. Személyi hatályt érintő érdemi változás továbbá, hogy a módosítás szerint a Cst.ben foglalt anyasági támogatás tekint etében az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló rendeletében foglaltak szerint munkavállaló lehet jogalany, a törvényben foglalt összes többi ellátás esetében pedig egy másik rendeletben szabályozot t, meghatározott személyi kör az irányadó. Ez a jogalkalmazási gyakorlatban azt jelenti, képviselőtársaim, hogy ha az anyasági támogatásra itt valaki jogosultságot szerez, azt nem exportálhatja magával. Gyakorlatilag a Magyarországon élő, Magyarországon le telepedett jogosult veheti csupán igénybe. Köszönöm szépen, a vezérszónoklat másik részét képviselőtársam fogja elmondani. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Ennek megfelelően megadom a szót Havas Szófia képviselő asszonynak, a Szocialista P árt második vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. HAVAS SZÓFIA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal nemcsak jogok és kedvezmények járnak, hanem kötelezettségek is. Ennek kapcsán kiemelt kötelességünk és kötelezettségünk, hogy nemzeti jogszabályainkat a közösségi jogrendhez igazítsuk. Ezt a feladatot a gazdaság és a szolgáltatás több területén, így természetesen a szociál is és az egészségügyi ellátások területén is teljesítenünk kell. Korózs képviselőtársam a szociális tárgyú törvények jogharmonizációjáról az előbbiekben már szólt, én az egészségügyi tárgyú módosításokról szeretnék beszélni. (14.40) Az előterjesztés az egé szségügyhöz kapcsolódóan, kiemelten a Magyar Orvosi Kamaráról, a gyógyszertárak létesítéséről és működésük szabályairól, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről, a kötelező egészségbiztosítási ellátásról, az egés zségügyről, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről, a kémiai biztonságról, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről, a gazdasági reklámtevékenységről és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvények módosítását tartal mazza. A közösségi irányelvek és rendeletek beépítése a hazai jogrendszerbe a személyek és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása céljából szükséges. Az egészségbiztosítási ellátások jogharmonizációja is megtörténik ebben a törvényjavaslatban, így ha az európai gazdasági térségben
