Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1565 (13.30) Ugyancsak a kockázatok mérséklését szolgálja, hogy a szakosított hitelintézet által elhelyezett betét és a javaslatban meghatározott hitelviszonyt megtestesítő eszközök együttes piaci értéke nem haladhatja meg az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hi telintézet szavatoló tőkéjének hússzorosát, és ezen eszközök esetében már alkalmazni kell a hitelintézeti pénzügyi törvény nagy kockázatvállalásra vonatkozó szabályait is. A javaslat lényegében a hitelintézeti pénzügyi törvény azon módosításait tartalmazza , amelyek az irányelvvel történő harmonizálás érdekében szükségesek. Többek között a versenysemlegesség érdekében biztosítani kell a hitelintézeti törvény alapján az elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet számára is a megbízás alapján elektronikus pénze szközön történő adattárolást. Módosítani kellett a hitelintézet hatályos fogalmát, mivel a jelenlegi meghatározás alapján az elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet, mivel nem gyűjthet betétet és nem nyújthat kölcsönt, nem minősülne hitelintézetnek. A tö rvényben meg kellett határozni az elektronikus pénz kibocsátásával és visszaváltásával kapcsolatos szabályokat is. A fentiek alapján a Szocialista Párt frakciója nevében javasoljuk a törvény elfogadását, hiszen egy európai uniós jogharmonizációs ügyről és egy korszerű eljárás meghonosításáról van szó. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Horváth János, a Fidesz képviselő je. Parancsoljon! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hallgatván Gőgös képviselő úr érvelését, még inkább legyen szabad figyelmeztetni magunkat, hogy a pénz azért jó vagy nem jó, mert el lehet költeni. A pénz végső vizsgája az, hog y el lehet költeni, ez azt jelenti, hogy valaki elfogadja. Itt van ez az ezerforintos (Felmutat egy ezerforintos bankjegyet.) , Mátyás király van rajta, ez megér ezer forintot; nem azért, mert a papírnak az az értéke vagy a művészeti micsoda rányomtatva; az ért ér meg ezer forintot, mert valaki elfogadja abban az értékben. Azért fogadja el ezer forint értékben az a második személy, mert tudja, hogy el tudja költeni ezer forint értékben. Nos, ez az egyszerű hasonlat vezet minket oda, tisztelt képviselőtársaim, hogy - pénzkibocsátás, egek ura! - ezt még a jegybank is nagyon óvatosan teszi, semmiféle bank nem bocsát ki pénzt, szerte a világon a Chase Manhattantől a Magyar Kereskedelmi Bankig senki sem bocsát ki pénzt. Pénzzel kereskedik, vagy valamiféle hasonló f ogalom - de pénzkibocsátás...! Szóval engem az egész dolog igen nyugtalanít. Ez sem pénzelméletileg, sem a világ institúciós gyakorlata szerint, sem a szóhasználat szerint nem így van. Nem kreálhatunk mi, magyar törvényhozás egy intézményt, amelyik pénzt f og kibocsátani. Ha ezt tesszük, akkor - hogy is mondjam - majd röstellni fogjuk magunkat, mert ilyen állat pedig nincsen. Szóval, vagy ha a fogalomhoz ragaszkodunk, akkor változtassuk meg a szót, a kibocsátás helyett valami mást mondjunk, mert az nem áll. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a vitában. Kérem, gombnyomással jelezze! (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincsen képviselő. Megadom a szót Veres Jánosnak, a Pénzügyminis ztérium államtitkárának, aki válaszolni fog a vitában elhangzottakra. Parancsoljon! DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a felelősségteljes hozzászólá sokat az adott témában. Ez a napirend azt mutatta számomra, hogy létezik olyan téma is a parlament előtt, amelyben ellenzéki képviselők azt keresik, ami a törvényjavaslat valóságos tartalma,
