Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1544 költségvetési intézmények, óvodák, iskolák, bölcsődék, illetve a vállalkozók, a kis- és közép vállalkozók adóterheit. Minden más esetben a válaszunk: nem. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Most megadom a szót Bőhm András képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt tényleg köszönöm Rogán Antal úr felkínálkozását, hogy a parlamenti beszédek összeállításánál segítséget fog nyújtani. Az ő felszólításától függetlenül ugyanakkor termész etesnek tartom, hogy a föltett lényeges kérdésekre választ kell adni, ez ebben a beszédben meg fog történni. Természetesen nem új, de mégis minden alkalommal, így most is el kell mondani, hogy a jogharmonizációs célú törvénymódosítások ürügyén egyéb jogsza bálymódosítások fölhasználása, kihasználása a mindenkori kormánynak egy csábító alkalom. Ezt nem lehet elvitatni, sok esetben tudomásul is kell venni, ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy most, különösen most, néhány héttel a csatlakozás előtt rendkívül helytelennek tartom - Rogán Antal úgy fogalmazott, hogy nem ildomos, én azt gondolom, hogy nem okos - a csatlakozást megterhelni oda nem illő, oda nem tartozó olyan jogszabályi változtatásokkal, amelyek nem szimpatikusak a polgárok számára. (Mádi László: Jól beszél!) Köszönöm, képviselő úr. Erősen meggondolandó új jogalkotási szempontból, hogy miként kell elkerülni a salátatörvények megalkotásának a lehetőségét és a mindenkori kormány számára való csábítását, és különösen okos lenne olyanok tárgyalása - ta lán most már az utolsó csomagot, az utolsó csomagok egyikét tárgyaljuk , amelyek az európai csatlakozással összefüggésben kizárólag az odatartozó jogszabályi módosításokra szorítkoznak, és nem hoznak be egyéb témákat. Ebben az ügyben - és valóban a vita n em erről szól, hogy a valódi jogharmonizációs célú módosítások mit tartalmaznak, és a korábbi felszólalók részletesen ismertették a közvéleménnyel, illetve a tisztelt Házzal, hogy a jogszabály mire vonatkozik, de - megkerülhetetlen, hogy a leglényegesebb k érdéseket ismertessem, amelyek, még egyszer mondom, a harmonizációs célú módosítások körébe tartoznak. A szabályozás érinti a belföldön adókötelessé váló, tehát adóalannyá váló személyek, szervezetek adóhatósági bejelentkezését, a közösségi adószám beszerz éséhez szükséges eljárást, illetve az erre kötelezettek körét, általában az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó tevékenységeket és kötelezettségeket. Részletes ismertetés hangzott el a Szocialista Párt vezérszónoka részéről a kamatjövedelmekkel k apcsolatos szabályozásról. Rendkívül lényeges elsősorban jogismertető célból annak a megerősítése, hogy a kamatjövedelem Magyarországon nem adózik, de fölmerülhet, hogy más országokban, tagországokban az ott képződő kamatjövedelem után adó fizetésére kerül sor, és ennek a visszakövetelési joga megnyílik Magyarországon. Amiről mindenképpen beszélni kell, és ez lényeges kérdés, bár ennek is az ismertetése megtörtént, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a biztosítási kötelezettség, itt a társ adalombiztosításról van természetszerűleg szó, kiterjed az Unió tagállamainak hazánk területén jövedelemszerző tevékenységet folytató polgáraira még akkor is, ha foglalkoztatójuk a belföldi jogszabályok alapján bejegyzésre nem kötelezett. Ez utóbbi esetben az egyébként a foglalkoztatót terhelő, a társadalombiztosításról szóló jogszabályokban meghatározott kötelezettséget a foglalkoztató képviselőjeként eljáró magánszemély teljesíti. A módosítás pontosítja az adóhatósági adómegállapítás alól kivételként keze lt esetek körét. A társadalombiztosítási és pénztári törvények módosítása biztosítja az összhangot Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a személyek szabad közlekedésére vonatkozó közösségi előírásokkal. Mint ez már elhangzott, a javaslat egyértelműen
