Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1545 rendezi a pályakezdő fogalmának megítélését és ehhez kapcsolódóan a magánnyugdíjpénztári rendszerbe való belépési kötelezettségét. A fő szabályozási elv az, és ez lényeges, hogy egyidejűleg kell érvényesíteni a magyar kötelező kétp illéres nyugdíjrendszer alapelvét és az uniós egyenlő elbánás elvét. Részletesen szól a törvény és annak indokolása a pénzügyi hitelbiztosítékokról szóló irányelv alkalmazási módjáról, itt tulajdonképpen két jogi probléma, szigorúan jogi probléma mutatkozi k. Az egyik, hogy az uniós szabályozás mást ért, kiterjesztőbb a magyar jogalkalmazás, mint az uniós, hogy mik azok a biztosítékként felhasználható értékpapírok, készpénz, illetve bankszámla; a másik jogi kérdés, aminek a szabályozása szükségesnek látszik, a magyar polgári jogban az unióstól részben eltérően szabályozott óvadék szabályaihoz képest. Azt gondolom, hogy a parlamenti vitában, tekintve, hogy ennek a jogi szabályozása még előttünk van, elégséges csak rámutatni, hogy egy ilyen jogi probléma rendez ésének a kísérlete történik, tulajdonképpen a jogszabály csak utal arra, hogy egyelőre az óvadék a magyar polgári törvénykönyv szabályai szerint alkalmazandó, erről még megoszlanak a vélemények, és nyilván későbbi vitára tartozik, hogy szükségese egységes fogalomként kezelni a zálogjog különböző szabályait. Tulajdonképpen amiről még beszélni kell a vitás kérdéseken kívül, az az, hogy egyszerűsítést tartalmaz a jogszabálytervezet olyan tekintetében, és erről eddig nem esett szó, hogy a magánszemélyek, cégek , illetve szervezetek különböző eljárásokban kérik jövedelmük, illetőségük vagy adófizetési kötelezettségük teljesítésének igazolását. Az igazolást a jelenlegi jogszabályok szerint az adózó ügyében eljárni jogosult, hatáskörrel és illetékességgel rendelkez ő APEHigazgatóság állítja ki. Ennek a megkönnyítése érdekében a javaslat lehetővé teszi, és nyilván a megszavazásra kerülő jogszabály lehetővé fogja tenni, hogy az adózó, függetlenül attól, hogy adó ügyében egyébként melyik igazgatóság jogosult eljárni, b ármelyik APEHigazgatóságnál megkaphassa az igazolást. Említés történt arról is, így én csak megismétlem, hogy az APEH, illetve a vámhatóság egyes szervei praktikus okokból nemcsak a kizárólagos illetékességi körükbe tartozó területen járhatnak el, hanem a mennyiben az ügy megkívánja, akkor ennél szélesebb területen is a hatáskörükbe tartozó cselekményeket gyakorolhatják. Akkor térjünk rá azokra a kérdésekre, amelyek körül megítélésem szerint elsősorban politikai vita van, helyesen van politikai vita, másfel ől pedig jogi problémák is felvethetők. (12.00) Az egyik, és ennek a vitatására eddig még nem került sor, de én fel szeretném hívni a figyelmet az ártörvényváltozásra a gyógyszerek hatósági árával kapcsolatban. Mindjárt előrebocsá tom, hogy - nyilvánvalóan politikai éllel - Mádi László képviselő úr annyit mondott erről, hogy ez az időseket, betegeket rendkívüli módon érinti. Mármint micsoda? Tehát a gyógyszerek ára tényleg érinti az időseket, betegeket és minden magyar állampolgárt, ez a jogszabály azonban nem. Ez a jogszabálytervezet azt kívánja mondani, hogy hatósági árral rögzítik a gyógyszerárakat, éppen azért, hogy az idősek és a betegek alacsonyabb áron jussanak hozzá a gyógyszerekhez, mint amit az árkörülmények, a piaci viszon yok megkövetelnének. Tehát ez jól csengett politikailag, azonban ebben a jogszabályban, ennek a környezetében indokolatlan a felvetése. Ugyanakkor a problémáról beszélni kell. Tudjuk azt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás 180 napra teszi lehetővé azt, hogy befagyasszák mintegy hatósági intézkedéssel, kormányzati döntéssel a gyógyszerek árát. Ez egyfelől mindenképpen azt a célt kell szolgálja, hogy egy piaci feszültséget rendezzen, ez idáig rendben van; de másfelől a jelenlegi helyzetben azt várnám el és azt várnánk el, hogy történjen valamiféle átfogó, strukturális rendezés annak érdekében, hogy a gyógyszerkassza állandósult hiánya automatizmusokkal, normatív szabályokkal és a piac körülményeinek figyelembevétele mellett legyen elviselhető és kiszámítható mé rtékű. Éppen azért, mert ez a jogszabályi változás lényegében feloldaná a hat hónapos moratóriumot, anélkül, hogy kötelezővé tenné a kiút megtalálását, ezért ezt a megoldást nem támogatjuk. Nem