Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GAZDAG JÁNOS, a szociális és családügyi bizottság előadója:
1529 törvénycsomag mellékletében, amely világossá t ette volna, hogy mekkora mértékű az adóemelés, és kiket sújt ezen törvénycsomag keretében a szocialista kormány. Tehát mind ezen ok miatt, mind pedig a rendkívül hátrányos, az európai uniós csatlakozás küszöbén pedig kifejezett az uniós csatlakozásunk sike rességét veszélyeztető lépések miatt a költségvetési bizottság ellenzéki része nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, hiszen ez a törvényjavaslat messze túlmutat azokon a jogharmonizációs lépéseken, amelyeket az Unió a mi adórendszerünknél szerencsés nek és mindenképp kívánatosnak tart. Tehát ez adóemelésről szól, olyan adóemelésről, amely rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a kommunikációs ágazatot; olyan adóemelésről, amely rendkívül hátrányos helyzetbe hozza az önkormányzatokat és intézményeiket; ol yan adójavaslat, amely rendkívül hátrányos helyzetbe hozza azokat a kis- és középvállalkozókat, akik Magyarország európai uniós csatlakozása sikerességének záloga kellene hogy legyenek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrac h Péter) : Megadom a szót Gazdag Jánosnak, a szociális bizottság előadójának. GAZDAG JÁNOS , a szociális és családügyi bizottság előadója : Alelnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság az elmúlt heti ülésén tárgyalta az anyag ot, az anyagnak a társadalombiztosításra vonatkozó részeit. Az előterjesztő felhívta a figyelmünket, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályokra uniós harmonizációs kötelezettség nincs, hiszen olyan ajánlás nincs, amelyet egyformán minden egy es országban alkalmazni kellene, azonban koordinációs kötelezettséget az 1408/71es irányelv meghatároz. Ennek a koordinációnak 2001ben már eleget tettünk, megtörtént egy jogszabálymódosítási csomag, de az irányelvváltozás miatt most újra szükségessé vál t, és ahogy itt az expozéban elhangzott, továbbra is számíthatunk a szükséges változtatásokra. A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályváltozás tulajdonképpen azt jelenti, hogy ott történik járulékfizetés, ahol a munkavállaló dolgozik. Ott lesz egé szségügyi ellátásra is jogosult, és a nyugdíjidők egybeadódnak. Tehát a módosítás arról szól, hogyan illeszthetjük be az EGTállampolgárokat a magyar nyugdíjrendszerbe. Nem irányelv miatti módosítás, de a törvény tartalmazza az ártörvény módosítását is a g yógyszerkassza védelme érdekében, a kötelező onkológiai szűrés miatt pedig a tajszámhoz való hozzájutását az ÁNTSZnek. Mindkettő komoly közösségi érdek. A kérdésekre adott válaszok megnyugtatták a bizottságot abban a tekintetben, hogy az árszabályozás a gyógyszerfelhasználás tekintetében általánosan alkalmazott az EU országaiban, sőt helyenként ennél sokkal szigorúbb lépéseket is alkalmaznak, mint például Németországban, ahol a gyógyszerkassza nem az egész országra, hanem egyes orvosonként van meghatározv a, és azt nagyon szigorúan ellenőrzik és betartatják. Pillanatnyilag Magyarországon még nem akarunk ilyen drasztikus változást hozni, de arra szükség van, hogy a gyógyszerárak emelkedése lépést tartson az itteni jövedelmek emelkedésével. Magánnyugdíjpénzt ári tagsági kötelezettség, mint ahogy itt már ma elhangzott, csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik sehol nem vettek még részt társadalombiztosítási rendszerben. A pénztártagság megszűnése esetén a magyar munkavállalókhoz hasonlóan nem vész el a pé nztárba befizetett pénz, igazából nem is jelentős ez a kör. Nem tartozik tulajdonképpen szorosan a társadalombiztosítási témákhoz, de ebben a bizottságban is a cégtelefon utáni 3 ezer forintos adó váltott ki komoly vitát. A vitára adott válaszokból kitűnt: nem a cégtelefon adózik, hanem a cégtelefon magánhasználata. A magánhasználat természetbeni juttatásnak számít, így utána adózni kell. Gond az is, hogy a költségelszámolást, illetve az áfavisszaigénylést az APEH 67 évre visszamenőleg is ellenőrizni köte les. Ehelyett a javaslat szerint egyszerűsített módon átalányadóval történne meg az adózás, amely tulajdonképpen kikapcsolja az APEH visszamenőleges vizsgálatát, meghagyva természetesen a lehetőséget ahhoz, hogy ahol nincs magánhasználat, ott nem is kell
