Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. IMRE ZSOLT, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1530 f izetni. Azonban jogos felvetésként hangzott el, hogy ez a megoldás komoly gondot jelent az intézményekben, ahol eddig is tiltották a magánhasználatot, ahol állampolgári okokból igen magas a telefonvonalak száma, hogy minél többen be tudjanak telefonálni, é s igen jelentős többletköltséget okoz, amelyet valamilyen módon kompenzálni kell. (10.20) Ugyanígy gondot jelent, a 3 ezer forintok aránytalan többletterhet jelentenek azon vállalkozókra, ahol a forgalom nem éri el az 50 ezer forintot. Az előterjesztő elis merte a javaslat hibáit, bejelentette: fogékonyak minden új javaslatra, amely arányos terhelés mellett ugyanezt a célt eléri. Ezek után többségi javaslattal a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az anyagot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok sorai ban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi véleményt Imre Zsolt képviselő úr ismerteti. Öné a szó. DR. IMRE ZSOLT , a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság 2004. március 17én megtárgyalta az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 12 igen és 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. Tekintettel arra, hogy a mód osítás több hatályos törvényt is érint, a vitában a kisebbségi álláspontot képviselők részéről több olyan kérdés merült fel, amelyek nem tartoznak kifejezetten a bizottság hatáskörébe, de közvetett módon mégis érintettnek éreztük magunkat benne. Ilyen eset ünkben az ártörvénynek a gyógyszerkasszát érintő módosítása, amely felhatalmazást ad a kormánynak a hatósági ár megállapítására. Az ellenzék részéről megfogalmazott vélemények aggályosnak tartották ennek az intézkedésnek az európai versenyjoggal, valamint az áruk szabad áramlása mint szigorú alapelvvel történő illeszkedését. A törvénymódosítás kapcsán elhangzott, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályokra uniós harmonizációs kötelezettségünk tulajdonképpen nincs, koordinációs kötelezettségünk et az 1408/71es uniós irányelv módosulása határozta meg, amely szerint a járulékfizetés ott történik, ahol a munkavállaló dolgozik, de ott is jogosult egészségügyi ellátásokra. Lényeges eleme a tbtörvénynek, ami érinti a pénztári törvényeket is, hogy hog yan illeszkednek be az uniós állampolgárok a magyar nyugdíjrendszerbe, akik az uniós csatlakozás napját követően első ízben létesítenek Magyarországon biztosítási jogviszonyt. Ezzel kapcsolatban megfogalmazást nyert az a kérdés, hogy mi lesz azután, ha inn en esetleg mégis továbbmenne a munkavállaló, mondjuk, kéthárom év múlva, hogyan történik annak a szabályozása, hogy a távozását követően hozzájuthasson a befizetett járandóságához. További kérdésként az is felmerült, hogy vajon viszonossági alapon akkor m áshonnan a magyar munkavállalók is visszakaphatjáke hasonlóképpen a járandóságukat. Ismét felmerült kritikaként a kormány részéről most már szinte mindennapos gyakorlattá váló törvénymódosítási javaslatok benyújtásának saláta jellege. Ellenzéki vélemények szerint ez a gyakorlat lehetővé teszi olyan javaslatok felvetését, amelyet a törvényelőkészítők nem jogharmonizációs céllal csempésznek bele. Ilyen példának okáért a már itt is említett telefonadó bevezetése. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, vajon hogyan gondolja az előterjesztő ennek a megvalósítását például az önkormányzati vagy szociális intézmények esetében, amelyek így is nagyon nehéz gazdasági helyzetben vannak. Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy minderre az arányos közteherviselés szempontj ából van szükség, és azért kerülhet bevezetésre, mert 2004től a természetbeni juttatások szabályozása jelentősen megváltozott, ebben az esetben a kifizetők, a munkáltatók munkaszerződésben vagy akár megbízási szerződésben is telefonhasználatot biztosítana k, akkor ez egyes vélemények szerint az illetőknek a tevékenységéből származó jövedelme. Azaz egy olyan vagyoni érték, amit a tevékenységük ellenében kapnak, csak nem
