Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
141 Miért éppen most kellett ezt a munkát elvégezni? Meggyőződésem szerint a legjobb időpontban kezdtük el, ugyanis leverésre kerültek azok a cövek ek, amelyek az új feltételrendszernek megfelelően kijelölik azt az utat, amelyen nekünk is az elkövetkezendő években járnunk kell. A nemzeti agrárkerekasztal munkája tekintetében úgy gondolom, nagyon bölcsen döntöttek a részvevők, még akkor is, ha a tizenn yolc részvevőből hárman az első ülésről kivonultak, ugyanis a kormány egyértelművé tette, hogy itt elsősorban a szakmai szervezetek munkájára kíván támaszkodni, még az elnöklést is átadta az Agrárgazdasági Tanács elnökének, és teljesen nyílttá tette a rész vétel lehetőségét a téma megválasztásában és a szervezeti rendszerben is. Mint ahogy képviselő úr is említette, kilenc szakmai bizottság jött létre, amelynek vezetésére az Agrárgazdasági Tanács a területet művelő kiemelt szakembert kért fel. A további lehe tőség a munkában való részvételre nyitott, hisz az interneten bármelyik kompetens szakmai szervezet bejelentkezhet. Ezekben a műhelyekben fognak elkészülni azok a válaszok, amelyek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés sokrétűségéből adódóan egymásra fognak épülni. Ezt követően szakmai, társadalmi vitára fogjuk bocsátani ezt a tervezetet, és a legvégén az agrárkerekasztal plenáris ülése fogja rátenni a pontot. Mi ezt valóban útirányjelzőnek fogjuk használni, és reméljük, hogy olyan megoldás születik, amely ne mcsak egy kormány számára, hanem hosszabb távon is lehetővé teszi, hogy ne kacskaringók mentén, hanem világos irányban fejlődjön az agrárium. Úgy gondolom ez szükséges ahhoz, hogy az egyes termékpályákon hosszabb távon is egyensúlyi helyzetet lehessen tere mteni. Minden részvevőnek ez az érdeke, s erre Magyarországon nagyon jó példák is vannak. Ilyen példaként tudnám felhozni például a csemegekukoricatermelést, amelyben Magyarország Európa vezető gazdaságává vált. Ez annak ellenére történhetett, hogy a konz ervipari kapacitások természetesen nem a termelők kezében vannak, hazai és nemzetközi tőke tulajdonában vannak, mégis tudtak olyan megállapodásokat kötni az elmúlt években, hogy Magyarország immár 600 ezer tonna csemegekukoricát állít elő, és ezzel megelőz te Franciaországot, amely eddig ezt a piacot uralta. Meg vagyok győződve róla, hogy ilyen megállapodásokat kell tudni kötni, és a kormány ebben csak katalizáló szerepet vállalhat. Anyagi lehetőségei szerint közreműködhet, de mivel nem a kormány vállalja a termelés irányítását, a beruházás kockázatát, egyszerűen képtelenség az az elvárás, hogy a piaci árakat mi tegyük közzé, mi állapodjunk meg bizonyos erőfölénnyel bíró termékpályaszereplőkkel. A termékpálya minden pontján megfelelő szervezettséget kell tud ni biztosítani ahhoz, hogy ilyen korrekt megállapodások jöjjenek létre, és a magyar mezőgazdaság valóban visszanyerje azt a régi fényét, amely a vidéki emberek számára a jelenleginél is jobb megélhetési lehetőséget tud biztosítani. Köszönöm a figyelmet. (T aps az MSZP soraiban.) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a munkavédelem ről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/6776. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/6776/1. és 2. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója :
