Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
137 GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm s zépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Köszönöm, hogy napirend előtti hozzászólásával lehetővé tette, hogy a parlament nyilvánossága előtt, ha rövid időben is, de érdemben foglalkozhassak ezzel a kérdéssel. Az ön zárómondata az volt, ho gy hozzunk nyilvánosságra mindent, és ne a múlttal foglalkozzunk, hanem a saját felelősségünket tisztázzuk. Ez teljesen rendjén való, csak szeretnék emlékeztetni arra, hogy ezt azok mondják, akik négy év alatt nem tudták megoldani ezt a problémát - mi másf él év alatt megoldottuk , és a mi felelősségünket firtatják, nem a saját felelősségüket. Természetesen abban is nyitott kapukat dönget, hogy hozzunk nyilvánosságra mindent, hiszen éppen ez a kormánykoalíció hozta azt az üvegzsebtörvényt, amelyik elő is ír ja számunkra, hogy minden ilyen típusú szerződést hozzunk nyilvánosságra. Ahogy a szerződések alá lesznek írva, ez meg is fog történni, tehát minden teljesen nyilvános lesz, mindenki követheti. Ez annál is inkább érdekünkben áll, mert ma olyan számok hangz anak el, amelyek vagy teljes tájékozatlanságról tanúskodnak, vagy általában egy beruházás költségeihez teljesen dilettáns megközelítést tartalmaznak. A rosszabbik megoldás, amit nem akarok itt különösebben taglalni, ha valakit nem is érdekel, hogy mi törté nt, csak szeretné az elért eredményt kedvezőtlen színben feltüntetni. Ön kezdte a múltban való búvárkodással, hogy a ’95ös szerződésmódosítás okozta a problémákat. Újból szeretném leszögezni, hogy ez nem így van. A ’94ben Schamschula úr által aláírt szer ződés tartalmazza az árképletet, azt a formulát, ami meghatározza, hogy az úthasználóknak mennyibe kerül ez az autópályahasználat. A ’95ös módosítás, ami történt rajta, valóban módosított valamit; nevezetesen azt, hogy mégse az eredeti formula mértékének megfelelő ütemben növekedjenek az árak, hanem annál valamivel kisebb mértékben, és ennek fejében az állam bizonyos kompenzációt fizet az alföldi koncessziós társaságnak azért - mondom , hogy ne legyen még a mainál is drágább az úthasználóknak. A 2003as hitelcserét firtatta, hogy miért történt. Egyrészt azt szeretném mondani, hogy nem volt oka az államnak megtagadni a hozzájárulást, hogy olcsóbb hitelre cserélhesse a koncessziós társaság a korábbi hiteleit, hiszen ezzel lehetővé vált, hogy erősebb pozíció ba kerüljünk a tárgyalásaink során annak érdekében, hogy olcsóbb legyen az úthasználók számára a tényleges igénybevétel. Hiszen egy költségelemet sikerül csökkenteni vele: ha olcsóbb a finanszírozó hitel, akkor erősebb a pozíciónk annak kikényszerítésére, hogy olcsóbbá váljon az úthasználat. A határidőkkel kapcsolatban, hogy miért szabtak, kik szabtak, megint csak azt tudom mondani, hogy az önök frakciójában ül olyan képviselő, aki még egyesületet is alakított annak érdekében, demonstrációkat szerveztek ann ak érdekében, hogy minél előbb kikényszerítsenek egy változtatást ezzel az üggyel kapcsolatban. Természetesen akármilyen irányból jön az ilyen nyomásgyakorlás, az nem segíti a tárgyalási pozíciót. 2003tól a továbbépítést nem korlátozták opciós jogok - mon dja képviselő úr. Ez így nem korrekt, amit mond; 2003tól semmi olyan változás nem történt az opciós szerződés alapján, ami alapvetően más helyzetet teremtett volna a továbbépítéssel kapcsolatban. 2003. december 31ig valóban volt egy továbbépítési kötelez ettsége a koncessziós társaságnak, ugyanakkor ezt jogi úton nem lehetett volna kikényszeríteni, hiszen az első, aki szerződést szegett, az állam volt ebben a kérdésben akkor, amikor a tartalékszámlák feltöltésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette. (9.20) Ezt önnek, képviselő úr, tudnia kell, hiszen az ön minisztersége idején folytak erre vonatkozó tárgyalások, illetve kezdeményezte a koncessziós társaság - önök elutasították az erre vonatkozó igényeit. Tehát nem a joga járt le, hanem egy kötelezett séget nem lehetett rajta behajtani 2003. december 31éig, a szerződés alapján a joga megvan, vagyis továbbra is él a koncessziós társaság továbbépítésre vonatkozó joga.
