Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1315 ellenzéki képviselőknek, hogy hosszabb távon jelentősen bővülhetnek ezek a feladatok, amelyeket a tör vény tesz kötelezővé a társulások számára, de a közeljövőnek semmiképpen nem ez az útja. A többcélú kistérségi társulás jogi személy. A többcélú kistérségi társulások - lévén, hogy a 168 mostani kistérségben tevékenykednek majd - lefedik az ország egész te rületét, ilyen értelemben anarchikus, kaotikus viszonyokról a legkevésbé sem beszélhetünk. Azt is világosan látnunk kell, hogy a társulási tanács intézménye, amely 1997ben született meg, megfelelő garanciát biztosít arra, hogy ne egy elkülönült, bürokrati kus szint jöjjön létre, hanem az együttműködés kapjon új formát, kapjon új lendületet. Ezek a társulási tanácsok természetesen különféle érdekütközéseknek lesznek a színterei, a politika, az igazgatás lényege ugyanis az érdekek egyeztetése, az érdekek ütkö ztetése, a közös érdekek megtalálása. Tehát szükségszerű, hogy aki politikával foglalkozik, az vihart arat, nincs olyan politikai lépés a történelemben, beleértve a magyar történelmet is, mely ne óriási ellentmondások, óriási viták közepette ment volna vég be. Abban az esetben tudjuk csak kiküszöbölni a vitákat, ha bürokratikus módon szabályozunk, ha nem demokratikus intézményeket létesítünk és működtetünk, hanem a hivatalvezetést állítjuk középpontba. A többcélú kistérségi társulások abban az értelemben két ségkívül komplexek, hogy tevékenységük részben önkormányzati, részben területfejlesztési, részben pedig államigazgatási funkciókkal kapcsolatos. Bízunk abban, hogy a parlament ellenzéki politikai erői végiggondolják álláspontjukat, és végül is támogatni fo gják azt, hogy az önkormányzati közszolgáltatásokat magasabb szinten lehessen megvalósítani. Az önkormányzati közszolgáltatások esetében ma - és valóban ez a kistelepülési polgármesterek, kistelepülési képviselők jelentős részének álláspontja - komoly előr elépést jelentene ennek a megoldásnak a törvénybe iktatása. Csak akkor lehet a kistérségi társulás feladatok és források címzettje, ha törvény garantálja létrejöttüket. Ugyanakkor azt is világosan látnunk kell - erre már utalt a miniszter asszony is, erre utalok most én is , hogy számos, szabad társulás elvén működő céltársulás és egyéb együttműködési forma is létezhet a többcélú kistérségi társulások mellett. Tehát a társulások különféle formáiból, sokszínűségéből fakadó előnyöket a jövőben is ki lehet ha sználni. Ha létrejönnének a többcélú kistérségi társulások, akkor azok valóban a területfejlesztési funkciókat is hordoznák, és ebben az esetben felesleges lenne egy elkülönült kistérségi területfejlesztési tanács megteremtése. Mivel az önök álláspontja mé g nem tökéletesen kiszámítható (Derültség.) , ezért szükségszerű az, hogy a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény parlamenti vitáját egy kissé későbbre tegyük, megvárva azt, hogy valójában mi is történik majd a most benyújtott három törvé nyjavaslattal. (Dr. Kovács Zoltán: Weklerrel beszéljetek erről, hogy kinek milyen az álláspontja!) Noha Kovács Zoltán arról kíván biztosítani, hogy semmi nem történik velük. Ennek ellenére szükséges, hogy bevárjuk ezzel a törvényjavaslattal a mostani törvé nycsomag megvitatását. Végezetül államigazgatási funkciókat is hordozna ez az új társulási forma. Az lenne a szakmailag igazán korrekt megállapítás, az lenne a szakmailag igazán korrekt forma, az lenne az igazán megfelelő szervezeti rend, ha egy kistérségi elkülönült államigazgatási hivatal létezne. Az azonban nagyon komoly anyagi erőforrásokat kötne le, ezért a Fideszkormány nyomdokaiba lépve a körzetközponti jegyző pozícióját kívánja a benyújtott tervezet megerősíteni. És valóban, a benyújtott tervezet l ehetőséget ad arra, hogy a kistérségekben egy átfogó szerveződés jöjjön létre, összekapcsolódjanak a ma jegyzőre telepített hatáskörök azokkal, amelyeket jelenleg dekoncentrált államigazgatási szervek látnak el. Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavasla tok valóban nagyívű koncepciót tartalmaznak, jelentős változást eredményeznének a magyar önkormányzati és államigazgatási rendszerben, olyan változást, melynek bekövetkezte előre látható volt, 1993ban ugyanis nemcsak centralizációs elképzelések születtek a Belügyminisztériumban, hanem az akkori belügyminisztériumi önkormányzati főosztályvezető, Szabó Lajos egy cikkében kifejtette, hogy a jövő útja a kistérségi és
