Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1308 tudunk. Me lyek ezek a kifogások? A törvényjavaslat, illetve a törvénymódosítások úgy tekinthetők, mint a közigazgatási reform terén javasolt kezdő lépések egy átmeneti időszak irányába. Ugyanakkor a kormány nem rajzolta fel ehhez a megcélzott közigazgatási szerkezet et, amelybe a többcélú kistérségi társulások kötelező létrehozása szervesen illeszkedik. Törvény hozná létre a többcélú kistérségi társulásokat, ugyanakkor kormányrendelet a kistérségeket. Amennyire előnye lehet egy kormányrendeletnek a rugalmasság, a kist érségek kialakításában legalább akkora, ha nem nagyobb gyengesége, sőt veszélye az, hogy nem biztosít kellő stabilitást a kistérségi társulások számára. Pontosan kiket képvisel a társulás élén álló polgármesterek alkotta tanács? Már nem feltétlenül a helyi érdekeket, mert azok szélesebb összefogásban vagy megjelennek, vagy nem. A választói akarat tehát feloldódhat egy attól független testület határozataiban. Teljességgel hiányoznak az igen eltérő mértékű települések - köztük is külön megemlítendő a főváros - érdekérvényesítési lehetőségeinek ésszerű szabályai, korlátai. Ez egyben megfontolásra intheti a településeket is arra nézve, hogy milyen feladatokat vigyenek egyáltalán önként a kényszerű társulásba. Ad absurdum, ha a társulás csak az óvodáztatás és a h áziorvosi ellátás közös megszervezésére vállalkozik, akkor a társulásnak akár több lehet a kára, a költsége, mint a haszna. A mód, ahogy ez a törvény kezelni képes egy kierőszakolt társulás pénzügyivagyoni kérdéseit, megjósolhatóan számtalan nézeteltérés, jogvita forrása lesz. Ugyanakkor nem látszik, milyen mértékű lesz az állami szerepvállalás mértéke a többcélú kistérségi társulások működésében, hiszen a nemrégiben bevezetett megszorító intézkedések első mozdulattal éppen a kistérségi társulások forrásai t kezdték megcsapolni. Annak szemléltetésére, hogy mennyi tisztázatlan kérdés van a törvényjavaslatban, említhetjük a jegyzővel kapcsolatos kinevezésifelmentési problémákat is. Összegezve: az így szervezett társulás a legközelebbi történelmi rokonságot az erőszakos téeszesítéssel mutatja. A törvényjavaslat meg sem kísérel egy gondosan kirajzolt közigazgatási, jogi és pénzügyi konstrukciót feltálalni, vonzóvá tenni. Nem a valódi érdekazonosságok, kölcsönös előnyök mentén tervezi a megvalósítását, hanem csup asz, adminisztratív kényszerekkel. Beéri azzal, hogy szelet vet, nem törődve a keletkező viharral. Az ellenzéki képviselők ezért nem támogatták a törvényjavaslatot az oktatási bizottságban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsor aiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Juhászné Lévai Katalinnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fog lalkoztatási bizottság is együtt tárgyalta a három törvényjavaslatot, és 12:10 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta. Bizottságunk többsége jó szívvel támogatta ezt a javaslatot, hiszen valljuk be, hogy évek óta elodázott lépések megtételét indítj a el. Támogatjuk a kormány által kidolgozott közigazgatási reform koncepcióját, amelynek egyik és új eleme az együttműködésnek az élet által egyébként már igazolt szintje: a kistérség. A beterjesztett javaslat a többcélú kistérségi társulások intézményesül ését jelenti. A javaslat elfogadásával végre kezdetét veheti Magyarországon a közigazgatás átalakítása és reformja, amelyben eddig csupán a szlogenek szintjén értettek egyet a politikai pártok. A három törvényjavaslat a kistérségi szint kiépítésének, megsz ervezésének jogi hátterét jelenti, és az élet racionalitása által több területen már régóta kiválóan működő kistérségi társulásokat rendszerbe fogja, stabilizálja. A három feladat, a területfejlesztés, az államigazgatás és az önkormányzati közszolgáltatás feladata kellően szolgálja majd az ott élők életminőségének a javítását. Ez a javaslat adni akar, és nem elvenni; korrekt, európai színvonalú szolgáltatást minden kistelepülésen élő számára. (11.00)
