Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALSAY ISTVÁN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1309 Elvi alapot ad ahhoz, hogy végre a szé tdarabolt önkormányzati rendszerben, az elaprózódott rendszer hátrányait leküzdve, a lakosság érdekeit érvényesítve próbáljunk egy rendszerben, hálózatban működő közigazgatást, közszolgáltatást és területfejlesztést megvalósítani. Tudjuk nagyon jól, hogy a z ezer fő alatti kistelepüléseken gondot okoz az a gazdaság teljesítőképessége és annak alacsony volta miatt, hogy az ott működő önkormányzatok akár a kötelező feladataikat is maximálisan ellássák. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az élet az eddig is kik ényszerített, és azt gondolom, elsősorban önként vállalt együttműködést szorgalmazta, a tárgyalt javaslat pedig végre lehetővé teszi, hogy átlátható, mindenki számára garanciákat biztosító működési feltételek alakuljanak ki. Fontosnak tartjuk azt, hogy az együttműködést a szociális, a foglalkoztatási, a gyermekjóléti, az oktatási területen vagy a kommunális szolgáltatás területén mindmind úgy végezzék hálózatban a települések, hogy a helyi intézmények önállóságát ez ne csorbítsa. Felvetődött a bizottsági v itában, nagyon sokan negatívumként vetették fel, hogy ez a javaslat csorbítja a települési önkormányzatok önállóságát. Mi ezt nem így látjuk, hiszen az autonómia jogi, szervezeti, döntési és gazdasági autonómiát is jelent az önkormányzatok számára, és a dö ntést önmaguknak kell meghozni abban az ügyben, hogy milyen feladatok ellátására kívánnak társulni. Ugyanakkor fölvetődött a vitában az is, hogy az Európai Unió ezt a szintet nem jegyzi és nem tartja számon. Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió nem szól bele abba, hogy a különböző gazdasági fejlettséggel rendelkező országokban milyen módon kívánják a területi egyenetlenségeket, a területi különbségeket kiegyenlíteni. Azt gondolom, az élet bebizonyította, hogy a mikrotérségek közötti egyenlőtlenségeket, kü lönbségeket a kistérség és annak a szervező ereje tökéletesen tudja szervezni és biztosítani. A felelősségünk, tisztelt képviselőtársaim - ez elhangzott a bizottságban is , ma már abban van, hogy a területfejlesztés területén is alakítsuk ki ezt a szintet és intézményrendszert. Én bízom benne, hogy rövid időn belül a területfejlesztési törvény módosítását is tárgyalja a parlament, hisz azt gondolom, hogy az itt ülők felelőssége Magyarország népe iránt abban van, hogy hogyan tudjuk projektekben, értelmes st ratégiákban, programokban végiggondolni egyegy térségnek a helyzetét, hogyan tudunk foglalkoztatást, megélhetést, gazdaságfejlesztést biztosítani a számukra, és hogyan tudjuk kihasználni az európai uniós forrásokat. Ebben mind a két oldalnak közös felelős sége van, ezért én nagyon bízom benne, hogy ez a többségi vélemény a parlament egész véleményévé alakul a vita során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazódott kisebbségi vélemény ism ertetője Balsay István úr. Megadom a szót. BALSAY ISTVÁN , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási bizottságban tízen ellentétes véleményt f ogalmaztunk meg. Ennek az oka elsősorban abban keresendő, hogy olyan kérdéseket vontak össze az alkotmánymódosítással, az önkormányzati törvény módosításával és a kistérségi közigazgatás fejlesztésével vagy igazgatás fejlesztésével - így talán még pontosab b a vájtfülűek számára ez a kifejezés , amelyek nem a lényeget fogalmazzák meg, nem a lényeget fogják meg. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Alkotmánymódosításnál szinte minden héten felvetődik egy részletkérdés, amiv el a köztársaság alkotmányát módosítani kívánják. “Az nyúljon az alkotmány módosításához, aki ötven évre előre látja ennek a következményeit” - mondta a Tudományos Akadémia elnöke. Nagyon fontos ez a megállapítás. Az a véleményünk, hogy itt elsősorban csak az lepődött meg ezen az előterjesztésen, aki nem ismeri a Szocialista Párt kezdetben durvábban, később finomabban megfogalmazott tételét,