Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1301 Igenis egyetértünk azzal, hogy a meglévő kormányrendelettel lehatárolt kistérségekben megfelelő módon legyen szabályozva a közösen ellátott feladat. Itt a legfontosabb az - a mi b izottságunk többsége is ezt tartotta egyik kiemelkedően fontos szempontnak , hogy ehhez megfelelő anyagi háttér legyen: normatív finanszírozás, az úgynevezett csúnya, globális finanszírozás keretén belül valósuljon meg, igenis legyen pénz, paripa, fegyver ahhoz, hogy a kistérségekben élők mindegyike megfelelő szintű szolgáltatáshoz jusson. Egyetértettünk azzal is, hogy a többlábú kistérségi struktúrából most ez a törvénycsomag a szervezeti kérdéseket emeli ki, ezekre ad választ, és ezért nyújtja be az alko tmánymódosítást, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását és ezt az önálló törvényjavaslatot. Mi ezt pontosan megértettük, és ezért a többségünk támogatta ezt a javaslatcsomagot. Elhangzott vitapontként azonban például az, hogy helyese a főváro st egy kistérségnek tekinteni a maga 23 kerületével és a fővárossal együtt, tehát 24 önálló települést egy kistérségnek tekinteni. Ezt a vitát szerintem még le fogjuk folytatni, ebben még lesznek megoldási javaslatok. Mindenesetre fontosnak tartjuk - és er re az egyik képviselőtársunk nagyon pontosan rámutatott , hogy ebben a kistérségi társulási formában, ebben a komplex formában már helyet és szerepet kapnak a megyei jogú városok és a nagyvárosok is. Így az a feladatmegosztás, amire sor fog kerülni, helye s lesz. Meggyőződésem, hogy nagyobb teret ad a kistelepüléseknek az önként vállalt feladatokra, és nagyobb teret ad arra, hogy azok végezzék el a feladatokat, akik erre hivatottak. Álláspontunk szerint - é s ez is elhangzott a bizottság többségi véleménye kialakulása során - a társulási forma bevált, ez az önkormányzati működési rendszer egyik bevált formája. (Balsay István közbeszól.) Biztos, hogy bevált. Lehet, hogy ön nem találkozott vele, de mi találkozt unk bevált formákkal, még a fővárosban is van olyan kistérség, amelyik bevált és jól működik. Ha az egész országban megkapja a lefedettséget ez a bizonyos komplex kistérségi társulási forma, akkor ez csak az előnyére válik ennek az egész rendszernek. Még e gy érvet szeretnék mondani, amit elmondtak az előterjesztő képviselői. Ez az érv pedig nem más, mint az, hogy ez nem akadályozza meg a szabad társulási formák létrejöttét. Ez nagyon fontos kérdés, hiszen az együttműködések rendszere sokkal több vonással re ndelkezik, sokkal több színnel rendelkezik, mint ahogy esetleg ezek a kistérségi társulások létrejönnek. Még egy mondat: sajnálnám, ha ez a törvénycsomag nem kapná meg a támogatást, és nem sikerülne ezt a komplex kistérségi társulási formát bevezetni. Kösz önöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetője Szentgyörgyvölgyi Péter úr. Megadom a szót. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véle ményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottságban a kisebbségi vélemény voltaképpen a kérdésfeltevés módszerével alakult ki, mert a 11 ellenzéki képviselőnek természetesen már kialakult véleménye volt ezekről az előterjesztésekről, erről a három előterjesztésről, és úgy érzékeltük, hogy az általunk olvasott és felfogott céllal - amely az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatba hozható - maga a szöveges rész, tehát a tartalom merőben ellentétben áll, minteg y óriási űr van a kettő között, és feltételeztük, hogy majd az előterjesztő kérdéseinkre ezt a szakadékot áthidalja. Nem ez történt, hisz igazán nem is kaptunk választ feltett kérdéseinkre, így maradtak az eredeti kétségek. Mi azzal természetesen teljesen egyetértünk, hogy egy 14 éves törvény, mint az önkormányzati törvény és egyáltalán maga az egész önkormányzati rendszer 14 év után átgondolható, különösen - és ezzel sokat kínlódtunk már - a feladat- és hatáskörmegosztás, amivel mindig probléma volt. Ezzel igenis foglalkozni kell, foglalkozni szükséges, ám nem ilyen módon.
