Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA LÁSZLÓ, a területfejlesztési bizottság előadója:
1302 Az önkormányzati törvény nevében is benne van az önkormányzatiság. Egy ilyen módszer, amely becsempész egy vadonatúj fogalmat véleményünk szerint teljesen ellentétben áll az önkormányzati ság elvével, mintegy ráerőszakol valamit az önkormányzatokra, sőt egy olyan fogalmat visz bele az önkormányzati törvénybe, amely fogalom nem is létezik az önkormányzati törvényben, egyáltalán nem létezik, nem is magyarázza meg igazán, hogy mi ez. Azt azonb an láthatóvá teszi, hogy a fővárosnál valóban, egyértelműen a Fővárosi Közgyűlés alá betuszkolja e téren a 23 nagy önkormányzatot. Gondoljunk bele, hogy a fővárosi 23 önkormányzat közül legalább négy vagy öt az ország ötödikhatodik városai, tehát óriási v árosok, mégis e szinten betuszkolja a főváros alá. Ugyanakkor alapvető kérdésekre nem ad választ, sőt önmagának is ellentmondó szövegezés van benne. Igaz, hogy általános vitáról van szó, de ezt mégis szükségesnek tartom ismertetni: kivételes esetben kerülh et egyáltalán sor ezeknek a létrehozására, akkor, ha financiálisan nem képes biztosítani a települési önkormányzat az adott feladatot, utána pedig azt mondja ugyanabban a mondatban, hogy akkor teheti ezt meg, ha egyébként a feladat ellátására biztosítható vagyont a társulás rendelkezésére bocsáthatja. Tehát ilyen ellentmondások vannak ebben a törvényben. Nemcsak a fővárosról van szó, hanem kistelepülésekről is. A kistelepülések nagy része - mint tudjuk - kötelező feladatokat lát el. A kötelező alapfeladatok valóban szorosan összefüggésben állnak az önkormányzati törvénnyel. Hogy ezt esetleg nem tudja egy kistelepülés ellátni, és saját elhatározásából megállapodást köt valamely mással, és így látja el a saját érdekében a saját elhatározásából, ez felfogható, ez értékelhető. (10.30) De hogy valaki más, tehát egy törvény mondja meg, hogy mit csináljon az önkormányzat, ez teljességgel elfogadhatatlan. Volt már Magyarországon egy kísérlet az ilyen jellegű összevonásokra, körzetesítésnek hívták itt nálunk finoman, Romániában másként mondták, ott falurombolásnak mondták, igaz, ez durvább kifejezés, és mi se feltételezzük, hogy feltétlenül ez van mögötte, de valami ilyen az egészből kisejlik. Ha magának a jogszabályszerkesztésnek a formáit és szabályait vesszük figye lembe, akkor sem elfogadható ez a törvényelőterjesztés, hiszen magának a jogszabályszerkesztés szabályainak is ellentmond. De főleg magának az önkormányzati törvénynek, az önkormányzat szellemiségének mond ellent, amely eredeti önkormányzati törvény indo kolása olyan szépen levezeti, hogy hogyan tértünk át egy évszázados múltra visszatekintő önkormányzati rendszerre azután, miután '49ben létrejött Magyarországon a szovjet típusú tanácsrendszer. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret letelt ét.) Tehát azért tartottuk az általános vitára alkalmatlannak, hiszen mindezeknek nem felelt meg, illetve ilyen ellentmondások észlelhetők az előterjesztésben. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Varga Lász lónak, a területfejlesztési bizottság előadójának. VARGA LÁSZLÓ , a területfejlesztési bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A területfejlesztési bizottság a témát megillető komolysággal és alapossággal tárgyalta meg az asztalon fekvő előterjesztéseket, amely vitában mindkét oldalról magunkkal hoztuk előéletünket, tapasztalatainkat, a településszerkezet jellemzőit vagy éppen a döntésekhez való egyéni viszonyunkat. Tehát nem volt előzmények nélküli maga a vita sem. Min t ahogy a parlament munkájában sem, hiszen a rendszerváltás óta ugyan másmás intenzitással, de mindvégig téma a közigazgatás korszerűsítése. A szétaprózottság miatt elsősorban a hatékonyabb működés, a takarékosabb működés az, ami leginkább sürgető, de bán tóan hiányzik egy egységes, áttekinthető rendszer is az országban. Ma ugyanis teljesen véletlenszerű, hogy egy térségben működike földhivatal, tisztiorvosi szolgálat, rendőrség,
