Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár:
1290 kormányon lévén befolyásolni szeretnénk, hogy a rászorultsági szemléletű logika érvényesüljön e bben az új koncepcionális programban. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Unióhoz mindenféle reményeket fűzünk, de tudnunk kell, hogy az áhított jóléti államokban is van szegénység, az Unió tagországaiban is mintegy 15 százalékosra becsülik a szegénységet; körül belül 55 millió ember él az Unió országaiban, mondhatni: szegénysorban. Minthogy ez a nemzetközi szervezet gazdasági szervezetnek indult, évtizedeken keresztül nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szerencsére a kilencvenes évek végére ez a helyzet megváltoz ott: az amszterdami szerződés, illetve ezt követően a lisszaboni csúcs már a fókuszába helyezte a szegénység problémáját. Az Unió tagállamai pedig arra vannak kényszerítve, hogy nemzeti akcióterveket készítsenek a szegénység enyhítésére, megelőzésére. Tenn ie kell ezt Magyarországnak is, minél előbb, sürgetően - ne várjuk meg, hogy a helyzet még rosszabb legyen! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány nevében Vojnik Mária államtitká r asszony reagál az elhangzottakra. DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Kétségtelen, hogy azok az adatok, amelyeket a képviselő assz ony a Ház előtt felsorolt, maradéktalanul igazak. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy én még két kis statisztikai adattal kiegészítsem ezt. A szegénységi küszöb alatt élők száma 19992000ben azon családok körében, ahol gyesből és gyedből éltek, vagy az anya jövedelme a gyesből, gyedből állt, 17 százalékot tett ki, míg 2001ben ez az arány már 26 százalék volt. A jövedelemegyenlőtlenségek 1996ig meredeken nőttek; 1996tól, ha kevésbé meredeken is, de ugyancsak tovább nőttek. Éppen ezért egyáltalán nem véletle n, hogy a Ház rendszeresen és folyamatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel, de nem hagyhatjuk azt sem szó nélkül, hogy a piaci folyamatok és az OrbánTorgyánkormány intézkedései a gazdasági javulás eredményeit leginkább a közép- és felső rétegekhez irányíto tták, és a szegényeknek szóló ellátások mértéke csökkent. Gondoljanak vissza az elsőként idézett statisztikai adatomra, ahol a gyesből élő családok vagy a gyesből is élő családok szegénységi rátája jelentősen emelkedett, nem kevésbé azért, mert a gyes érté ke szinte semmit sem változott négy év alatt, míg az ellátásokhoz való hozzáférés feltételeit lényegesen szigorították. (9.30) A szegénység felszámolása hosszú távú feladat, a megoldás komplex intézkedéseket igényel. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye n élkül négy olyan nagy témára irányítsam rá szíves figyelmüket, amelyben a kormánynak kötelessége gondoskodni és egyszerre lépni. Az első - ahogy a képviselő asszony is említette - a segélyezési rendszer célzottabbá tétele, mert azt kell tapasztalnunk, hogy a pénzbeli ellátások nem mindig oda jutnak, ahol a legnagyobb szükség van rá, és nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy az elaprózott segélyezés rendszere nemcsak nem hatékony, hanem elsősorban azok maradnak ki ebből a rendszerből, akiknek a legkomp lexebb segítségre van szükségük. Fontos ezenkívül, hogy a segélyezés mellett egy személyre szóló gondoskodás is életbe lépjen, hogy például a tartósan munkanélküli ne csak pénzbeli ellátást kapjon, hanem olyan személyes segítséget is, amivel megőrizheti ak tivitását, és újra visszatérhet a munkaerőpiacra. A másik ugyanilyen fontos - és ezt is említette a képviselő asszony - a szociális szolgáltatások rendszerének az átalakítása, mert azt sem lehet eltitkolni, hogy ma a szolgáltatás ott a leghiányosabb, ahol a legtöbb rászoruló ember él. Éppen ezért tehát mindenképp tovább kell lépnünk ebben a kérdésben is kistelepülésszintig, és a többcélú kistérségi társulások elindítása is segíthet abban, hogy ezt a lépést eredményesen és hatékonyan tegyük meg. Harmadsorba n: módosítanunk kell, át kell alakítanunk a szociális igazgatás rendszerét, mert nemcsak közigazgatási hivatalokra van szükség, hanem a szociális szolgáltatást nyújtó rendszerek
