Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 16 (131. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
1276 de Dijonügynek is elég komoly irodalma van. Egy nagyonnagyon fontos döntésről van szó, aminek a lényegét alapvetően a törvényjavaslat így nem mondja ki, de tulajdonképpen azt jelenti, hogy az Európai Unió bármely tagálla mában jogszerűen előállított termék az összes tagállamban jogszerűen előállított terméknek minősül, amely rendkívüli módon hatott az áruk szabad mozgására és a négy alapszabadság megvalósulásának kiteljesedésére. Nagyon szépen köszönöm az észrevé teleket, a hozzászólásokat. Arra szeretném kérni a Házat, hogy amilyen egyetértés mutatkozott magának a törvényjavaslatnak a támogatásával kapcsolatban a vita első szakaszában, ez maradjon meg a szavazásra is, és akkor minden bizonnyal hamarosan hatályba l éphet majd ez az új törvény. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : A részletes vitát lezárom, a módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Most következett volna a mezőgazdasági termékek kereskedelmi töb bletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat, azonban délután határozatképtelen volt az Országgyűlés, így nem bocsátotta részletes vitára ezt a törvényjavaslatot. Tehát mai ülésünkön erre nem kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Harrach Péter) : Napirend utáni felszólalási szándékát Varga Mihály képviselő úr visszavonta; így most napirend utáni felszólalásra követk ezik Kékkői Zoltán képviselő úr, “A bírósági ítélet semmis, a vagyonelkobzás mégis jogerős?” címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak öt percben. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt ellenz éki Képviselők! A magyar szabadságünnepet követően nem is lehetne ildomosabb téma a magyar parlamentben, mint az önkény áldozataira való emlékezés. Azért is fontos beszélnünk róluk, mivel a diktatúra áldozatainak ügye sok esetben ma is jogilag még rendezet len. Ez az adósság annál is nyomasztóbb, mivel amíg az áldozatok jogainak teljes körű rendezése egyre halasztódik, addig a velük szembeni bűn- és justizmordelkövetők felelősségre nem vonhatósága már a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásokon körvonalazódott. Ped ig az állampárti jogfolytonos MSZPnek tudomásul kellene végre vennie, hogy jogfolytonossága nem csupán vagyoni jogfolytonosságot jelent, hanem ez a jogfolytonosság a jogelőd párt több évtizedes bűneinek erkölcsi felelősségét is jelenti. Az állampárti törv énytelenségek áldozatai számára az erkölcsi elégtétel mellett immár a tényleges EUcsatlakozásunkkor a jogi rendezetlenségek megszüntetése is halaszthatatlanná vált. A jogi rendezetlenség tipikusnak mondható példáját mutatom be egy, a több évtizedes szélső balos diktatúra választókörzetemben élő ártatlan áldozatának esete kapcsán. Siklósi választókörzetemben az ötvenes években - határsáv jellegénél fogva - egyébként is az országos átlagot jóval meghaladóan tobzódott a törvénytelen önkény. Az akkori ávós tisz tek bűnei állítólag már elévültek, ezzel szemben az áldozatok még ma is a büntetés hatálya alatt állnak. Bender Józsefet 1957ben - a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétel vádjával - jogerősen hat év börtönre és telje s vagyonelkobzásra ítélték. Ugyanazon megyei bíróság, amely az 1957. évi jogerős ítéletet meghozta, 1989ben határozatot hozott korábbi ítéletének semmissé tételéről, és ezzel a maga részéről jogilag lezártnak tekintette az ügyet. Hiszen a letöltött börtön éveket már amúgy sem tudta semmissé tenni, az utolsó kiskanálig végrehajtott
