Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
1061 DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai nap folyamán a Magyar Honvéd ség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájához érkeztünk, és ilyenkor az emberben rögtön felmerül az alapkérdés, hogy még ha a szándék valószínűleg tisztességes és nemes is, és valóban a fejlesztést cé lozza, tényleg fejlődike a Magyar Honvédség akkor, amikor ezen célkitűzés megfogalmazódott; és ha elfogadjuk ezt a javaslatot, akkor ténylegesen előrelépe a Magyar Honvédség az elkövetkezendő tíz évben vagy pedig esetleg, netalántán leépül vagy leépítésr e kerül a Magyar Honvédség. Ha az a válaszunk, hogy igen, ennek hatására fejlődik a Magyar Honvédség, akkor jóke azok az irányok, helyeseke azok az irányok, amelyek megfogalmazódnak ebben célkitűzésként, vagy esetleg lehetne más irányokat is szabni a fej lődésének vagy a Magyar Honvédség fejlesztésének? Körömi Attila és Nyitray András képviselőtársaim már beszéltek arról, hogy a módosító javaslataink, amiket benyújtottunk, milyen főbb célkitűzéseket fogalmaztak meg, milyen fenntartásokat fogalmaztak meg a mostani előterjesztéssel, a kormány előterjesztésével kapcsolatosan. Összességében talán annyit szeretnék még mindehhez hozzátenni, hogy az első és talán legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a nemzeti értékeink védelmét hangsúlyozottabban jelenítse meg ez a javaslat. Úgy látom, hogy ebben a javaslatban sajnos ez nem került kellő mértékben és kellő erővel megjelenítésre. A másik nagyonnagyon fontos célkitűzésünk az volt, hogy ami a Magyar Honvédség alkotmányban és a honvédelmi törvényben megfogalmazott és előírt elsődleges feladata, tehát a haza fegyveres katonai védelme, szerepeljen továbbra is kiemelten és elsődleges célkitűzésként - összhangban az alkotmánnyal és a honvédelmi törvénnyel - ebben az országgyűlési határozati javaslatban. Ez sajnos így ni ncs kimondva ebben a javaslatban. A harmadik ilyen fontos szempont volt, amikor megfogalmaztuk a módosító javaslatainkat: a területvédelem hangsúlyozása, a területvédelmi szempontok és elvek nem feladása. Ezért fogalmaztuk meg többek között a nemzetőrségrő l szóló javaslatunkat ismételten, hogy szerepeljen ebben a határozati javaslatban. Úgy látjuk, hogy a területvédelemmel nem számol a kormány, és ezt helytelennek tartjuk. Mindenféle új kihívások ide, új kihívások oda, a területvédelem klasszikus, hagyomány os katonai feladat, ezt el kell látni minden nemzet hadseregének, ez az alaprendeltetése tudniillik. A módosító javaslataink és szándékaink megfogalmazódtak abban is, hogy a katonai tanintézeti rendszert továbbra is működtetni kell, sőt tovább kell fejlesz teni, nem leépíteni és megszüntetni. Sajnos, az tűnik elő a kormány szándékaiból, hogy a legutolsó, Győrben lévő katonai középiskolát is fel kívánja számolni. Ez szerintünk pont annak a folyamatnak az ellenkező hatását váltja ki, mint amit önök szeretnének , legalábbis szóban, nyilvánvalóan ennek a megfelelő népszerű üzenetével együtt, hogy azon nyomban fel kívánják számolni a sorkatonai szolgálatot, és önkéntes hivatásos hadseregre szeretnének áttérni, miközben pontosan az egyik legfontosabb utánpótlási von aluktól zárják el a magyar fiatalokat és a Magyar Honvédséget; tehát ha felszámolják a katonai középiskolát, megszűnik az utánpótlási lehetőség ezen csatornája, amely egyfajta biztos nyomvonalat jelölt ki a fiatal emberek számára, akik a katonai középiskol át választották, és ezt követően pedig nagyonnagyon sokan hivatásos katonaként vállalták a szolgálatot. A helyzet az, hogy nagyonnagyon sok kérdés és javaslat merült föl. Keleti elnök úr arról beszélt, hogy a nemzetőrség esetében már döntö tt az Országgyűlés, hiszen tavaly már annullálta az általunk benyújtott országgyűlési határozati javaslatot; és úgy tűnik, hogy az Országgyűlés ebben már döntött, tehát óriási a legitimitása, a kormánytöbbség úgy döntött, mert a kormány nem akarja ezt megv alósítani. Az Országgyűlés 2000ben meg úgy döntött, hogy meg akarja valósítani, 95 százalékos többséggel, teszem hozzá, az akkori MSZP és önök is akkor ezt megszavazták, és még mind a mai napig szerepel a mostani, tehát a ma még érvényben lévő 61/2000. or szággyűlési
