Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2108 s zemlélet, amelyre utalni akarok akkor, amikor keveslem egy ilyen direktíva előírását ebben a törvényjavaslatban. Végül a hatálybalépés. Ez lépcsőzetes, mert valójában a kihirdetéssel hatályba lép a törvény, de bizonyos szakaszai, így például magának a ható ságnak az életre hívása, ha ugyan új hatóság lesz - reményeim szerint nem , illetve az esélyegyenlőségi programnak az elfogadása nyilvánvalóan időt igényelnek, ezért itt 2004es, 2005ös dátumok szerepelnek. Ott fejezem be a mondanivalómat, amire már mene t közben is utaltam: bízom benne, hogy sok jó módosító indítvánnyal lehet javítani rajta és konszenzusra jutni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Herényi Károlynak, az MDF képviselőcsoportja vezérszó nokának. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ellentétben az előzőekben hallottakkal, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása a ma gyar jogi szabályozásban nem előzmények nélküli, hiszen az alkotmány, illetőleg egyéb törvények, például a polgári törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény is megállapítanak e sz abályozási tárgyba tartozó rendelkezéseket. A meglévő szabályozás viszont nem használ egységes fogalomrendszert, nem biztosít megfelelő védelmet a jogsértésekkel szemben, ezért van szükség egy általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely a má r meglévő szabályokat koherenssé teszi, a még szabályozatlan kérdéseket rendezi. Megítélésünk szerint a szabályozási törekvés ebben az értelemben támogatandó. Az Alkotmánybíróság is több határozatában már foglalkozott a kérdéssel, és lényegében az alapokat és a kereteket is kijelölte. Tekintettel arra, hogy az alkotmány 8. §ának (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége, amelynek keretében az államnak kell gondoskodnia az alapjogok védelme érvényesülé séhez szükséges feltételekről, továbbá az államnak kell megfelelő jogvédelmet biztosítania az emberi méltóságban sérelmet szenvedett személy számára, a törvényjavaslat egy törvényen belül szabályozza az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapvető szabályokat. Nem elegendő ugyanis az eleve hátrányos helyzetben lévő személyek formálisan egyenlőként való kezelése, mert ez csak a hátrányos helyzetet konzerválná. Ahhoz, hogy e hátrányos helyzet ledolgozható vagy csökkenthető legyen, az államnak az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos intézkedéseket kell megtennie és meghoznia. Érdekes az a helyzet, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenthetik, hiszen egyes személyeket a többi személyekhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. Az Alkotmánybíróság szerint a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A törvényjavaslat sz erint az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szűk körben, alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A javaslat az egyenlő bánásmód követelményéve l kapcsolatban a jogrendszer egésze tekintetében általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit és az egyenlő bánásmód tartalmát, mindamellett biztosítva, hogy a jogsérelmet szenvedett minden esetben megfelelő közigazgatá si jogi eljárás igénybevételével léphessen fel a jogsértővel szemben. Ennek megfelelően a javaslat foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetőleg az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel is.
