Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
996 Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti p adsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Albertnek, a költségvetési bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. MOLNÁR ALBERT , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság szeptember 17én tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, a végeredményt is mondom, 6 nem, 13 tartózkodás mellett nem értett egyet az általános vitára való bocsátással. A költségvetési és pénzügyi bizottság nem igazából fiskális alapon kezelte a problémát, és a döntés sem így alakult ki. Addig eljutottunk és abban mindenki egyetértett, hogy a magyar gazdaság jövőjének egyik záloga a szürkeállomány jobb h asznosítása, hisz az már látszik, hogy a magyar gazdaság nem versenyezhet a néhány centes vagy dolláros bérmunkás államokkal, Kínával vagy Délkeletázsiával, ezért az itt levő gazdasági szakemberek is nagyon jól érzik és értik azt a problémát, hogy valóban egy kutatásfejlesztésre, kutatásra épülő gazdaság sokkal életképesebb. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A problémákat, amelyeket a bizottság tagjai fölvetettek, az alábbiakban tudom ö sszefoglalni. A gazdaságban dolgozók és a gazdaságot látó képviselők, illetve a vállalkozók azt látják, hogy ma Magyarországon rengeteg alap van, néhány alap már el is vesztette a funkcióját, ezeket át kell gondolni, és a gazdaságpolitika szempontjából sok kal jobb és érzékelhetőbb segítség lenne a vállalkozóknak és mindenkinek a gazdaságban, ha egy nagy, koncentrált alapból tudnának nagyobb pénzekre pályázni vagy azt elérni; jelenleg a dekoncentrált, szétszórt alapok intézménye nem segíti a gazdaság szerepl őit. A másik probléma, ami felvetődött, hogy a kis- és középvállalkozások 67 milliárd forint erejéig szerepelnek már a 2004es évben az alap biztosításában. Úgy látjuk, hogy mind a kis- és középvállalkozók, mind a gazdaság bármilyen szereplői adóval, járu lékkal vagy bárminemű egyéb dologgal sem a 2004. évben, sem a továbbiakban nem sújthatók, az adókat a gazdaságpolitika irányítói vagy legalábbis képviselői inkább csökkenteni szeretnénk - tehát ez a másik. A bizottságban elhangzott, hogy nem nagyon látszik olyan globalizációkompatibilis vállalat, amely igazából ki tudna törni egy ilyen innovációs alappal. A következő probléma abban vetődött fel, hogy ez a járulékfajta az árbevételre vetődik ki, vagy az árbevételre vetné ki az előterjesztés szerint. Ez nagyo n hasonlít, illetve majdnem azonos az iparűzési adó alapjával. Ma tudni kell, hogy Magyarország egyik legnagyobb versenyhátránya a környező országokkal szemben éppen az, hogy amíg társasági adóban jól állunk, itt nemcsak hogy 16 százalékra visszük le az ad ót, de ha megnézzük az egyéb fejlesztési kedvezményeket, akkor még egy kedvezőbb szám jön ki, azonban ha az iparűzési adót átszámoljuk a vállalkozások tényleges adóterhévé, akkor olyan számok jönnek ki, hogy Magyarország versenyképessége elsősorban a szoms zédainkkal, de nemcsak azokkal, hihetetlen nagy hátrányt mutat. Ez a fajta adónem, ami az iparűzési adó alapjára van vetítve, ezt a fajta versenyhátrányt inkább konzerválja vagy növeli. Problémaként vetődött fel, bár ezek megoldhatók, hogy ki felügyelje ez t az alapot. A legnagyobb probléma még az, hogy minderre akkor kerül sor, amikor a gazdaság sem éppen a legjobb állapotban van, és igazából sokkal könnyebb lett volna ezt akkor megcsinálni, amikor 56 százalékos gazdasági növekedés volt az országban. Jelen leg a vállalkozók ilyenfajta további adóztatására a bizottság nem látott lehetőséget. Összefoglalva: egyébként az alap létrehozását valamilyen szempontból fontosnak tartjuk, tehát abból a szempontból, abból a célból, amit leír a törvény, azonban ez ne a vá llalkozások adóiból legyen, hanem olyan vélemény volt, hogy kerüljön tárgyalásra egészben egy innovációs törvény, aminek részeként tárgyalhatnánk ennek az alapnak a létrehozásáról.
