Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
934 adóztatási forma. A többi juttatás esetében az adókötelezettség jogcímét a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony határozza meg. A kamatkedvezmén yből származó jövedelmekre vonatkozó szabályozás is jelentősen átalakul, ennek keretében bővül az érintettek köre, az irányadó kamatmérték a jegybanki alapkamat kétszerese lesz, a nem önálló tevékenységre tekintettel juttatott ilyen jövedelem esetében az a dókötelezettséget a jogcímnek megfelelően kell teljesíteni. Az előbbiekben említett szabályok változásával összefüggésben az adóelőleggel összefüggő adókötelezettségek szabályai is módosulnak. Egyéb fontosabb módosítások az szja rendszerében: a hosszabb id eje változatlan mértékű cégautóadó valorizálására is sor kerül, ennek megfelelően a jelenleg hatályos adómértékek kétszeresre emelkednek. A csatlakozással járó változásoknak megfelelő jogszabályi környezet kialakítását elsősorban a támogatások elszámolásár a, nyilvántartására vonatkozó szabályok módosítása szolgálja, valamint pontosabbá válnak az egyéni vállalkozók külföldön végzett tevékenységéhez kapcsolódó adózási előírások is. Az adminisztráció egyszerűsítésével összefüggésben a legfontosabb változást az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás lehetőségének megteremtése jelenti, ugyanakkor több kisebb módosítás is szolgálja e célkitűzést. A versenyképességet javító intézkedésekről szeretnék a továbbiakban szólni. Jelentős számú módosí tási javaslat a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését szolgálja. Ezek a módosítások több adónemet, a társasági adót, az egyszerűsített vállalkozói adót és a helyi iparűzési adót is érintik. A társasági adó kulcsa 18 százalékról 16 százalé kra csökken, természetesen az egyéni vállalkozókat is érintően. A beruházások, fejlesztések ösztönzése érdekében módosulnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. A fejlesztési adókedvezmény értékhatára 10 milliárd forintról 3 milliárdra csökken, a hátrány os térségekben 3 milliárdról 1 milliárdra csökken az értékhatár. A létszámnövelési feltétel 500 főről 100 főre csökken, a hátrányos térségekben 300 főről mindössze 50 főre csökken a létszámnövelési feltétel. A széles sávú internetszolgáltatáshoz, illetve k örnyezetvédelmi beruházásokhoz hasonlóan az élelmiszerhigiéniai beruházásoknál is már 100 millió forint elegendő a jogszerzéshez. Az adókedvezményt az eddigi öt év helyett tíz évig lehet igénybe venni. 2004től a középvállalkozások is igénybe vehetik az ú j beruházásokhoz korábban csak a mikro- és kisvállalkozásoknak biztosított, legfeljebb 30 millió forintos beruházás megvalósításához kapcsolódó adóalapkedvezményt. A kis- és középvállalkozások beruházási hiteleihez kapcsolódó, a kamat 40 százalékát érintő adókedvezmény felső határa 5 millióról 6 millióra emelkedik, és ez szintén vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A 2004től keletkező veszteség a korábbi ötéves általános időkorlát helyett korlátlan ideig elhatárolható mind a társas, mind pedig az egyéni vállalkozók esetében. A helyi iparűzési adónál a befektetett pénzügyi eszközök és kamatbevételek 50 százaléka levonható az adóalapból. A kisvállalkozások versenyképességét javíthatja, hogy az evát igénybe vevők köre a 15 milliós árbevételi határ 25 millió forintra emelkedésével szélesedik. Foglalkoztatást ösztönző kedvezmények, új lehetőségek a foglalkoztatásban: a beruházás értékétől függetlenül engedélyezhető és igénybe vehető a fejlesztési adókedvezmény a társasági adóból, ha a beruházás legalább 300, h átrányos térségben 150 új munkahelyet teremt, és a létrehozott új munkakörökben 20 százalékban pályakezdőt alkalmaz a befektető. Az 50 százalékban csökkent munkaképességűek foglalkoztatása esetén az adózás előtti eredménycsökkentési lehetőség a duplájára e melkedik, havonta a kifizetett bérrel, legfeljebb a minimálbér összegével csökkenthető az adóalap. Szerződés alapján szakképzőiskolai tanulók gyakorlati képzése esetén az adózás előtti eredmény minden hónapban a minimálbér 20 százalékával csökkenthető. Öt ven év feletti tartós munkanélkülieket vagy a gyesen, gyeten lévő munkavállalókat foglalkoztatóknak nem kell megfizetniük a havi 3450 forintos fix összegű egészségügyi hozzájárulást.
